eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Close up lawyer businessman working or reading lawbook in office workplace for consultant lawyer concept.
Nyitókép: boonchai wedmakawand/Getty Images

Tizenhat gyanúsított közül hárman beismerő vallomást tettek a Völner-Schadl-ügyben

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György május 8-ig letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek - tudta meg az InfoRádió. Időközben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság jelentését.

Tizenhatra nőtt a Völner-Schadl-ügy gyanúsítottjainak a száma - tudta meg az InfoRádió a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivőjétől, Kovács Katalintól.

"Korrupciós bűncselekmény miatt folyik nyomozás, amelynek pontos minősítése: vezető beosztású, hivatalos személy által az előnyért, a hivatali helyzetével visszaélve bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette."

Mint ismert, az ügyben megalapozott gyanú merült fel arra, hogy "egyéb vesztegetési ügyek mellett" Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2 és 5 millió forint közötti összeget kapott, amiért cserébe vállalta, hogy felügyeleti, hatósági és igazgatási jogkörével visszaélve konkrét ügyeket a kérésnek megfelelően "elintéz".

Kovács Katalin azt is hozzátette, a tizenhat kihallgatott személy közül "többen beismerő vallomást tettek".

"Az ügyészség indítványának megfelelően jelenleg három személy, köztük a végrehajtói kar elnöke van letartóztatásban május 8-ig, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik" - mondta még Kovács Katalin.

Budapesti vizsgálati eredmények

A Fővárosi Közgyűlés ülésén szerdai ülésén elfogadták a V. és VII. kerületi önkormányzat ingatlan értékesítési gyakorlatát vizsgáló bizottság jelentését. Az ellenzéki politikusok szerint egy befolyásos kör tagjai adták-vették a lakásokat, a kormánypárti képviselők viszont törvénytelennek tartották a testület munkáját.

Niedermüller Péter, a testület DK-s elnöke, a VII. kerület polgármestere azt mondta, a testület tagjai lesújtó képet kaptak a kerületek ingatlan kezeléséről. "Rendkívüli módon sajnálom, hogy a Fidesz képviselői ebben a munkában nem kívántak részt venni. Ezek a kerületi vezetések nem rendelkeztek átfogó lakáspolitikai koncepcióval, a vagyon- és ingatlanértékesítéseket esetlegességek, át nem gondolt döntések jellemezték, amelyek semmilyen formában sem szolgálták az önkormányzati vagyon védelmét. Ugyanakkor azáltal, hogy az ingatlanértékesítés során rendszerszerűen jelentős kedvezményekben részesítettek egyes vevőket, milliárdokban mérhető károkat okoztak az önkormányzatoknak. Jellemző gyakorlat volt a bérlői elővásárlási jogoknak a tudatos és rendszerszerű kijátszása."

Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője a vitában úgy látta, hogy a testület tagjai látványpolitizálást folytattak a közvélemény számára.

"Azonnal létrehoztak egy ilyen bizottságot, két fideszes kerületet kijelöltek és elkezdtek egy mindenfajta jogi felhatalmazás nélküli munkát, amely majd azt bizonyítja - már lehet tudni az elején -, hogy micsoda a jogszabálysértések vannak. Szerintem arra, hogy valami jogszabályellenes, a megfelelő hivatal és majd a bíróság esetleg felhívja a figyelmet - de ha ez nem tetszik a baloldalnak, akkor ezt úgy mondják, hogy ez egy jogi kibúvó."

Pikó András, a bizottság tagja, a 8. kerület ellenzéki polgármestere szerint több kerületben is egy szűk, befolyásos kör tagjai adták-vették az ingatlanokat. Véleménye szerint bebizonyosodott a munkájuk során, hogy "ennek a hálózatnak a működése kiterjedt, mindenütt ugyanazok vagy hasonló módszerekkel működtetik."

Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a bizottság törvénytelenül működött.

"Megpróbáltam átfutni ezt a jelentést - füllentésekbe fut bele az ember: nem jelentünk meg, nem reagáltunk, holott itt a levél, amiben reagáltunk, hogy nem fogunk egy olyan bizottság működésében részt venni, amit törvénytelennek tartunk. A Kormányhivatal is kimondta, hogy nincs erre hatásköre a fővárosna."

A testület jelentésének elfogadását végül a képviselők többsége megszavazta.

  • A belvárosi ingatlan-értékesítéseket vizsgáló bizottság februárban kezdte el a munkáját.
  • A tesület Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője által megszerzett ingatlanok ügyének hátterét és a kerületi ingatlanértékesítési gyakorlatokat vizsgálta.
  • Sajtóhírek szerint Schadl György 2016 és 2020 vége között legalább tizenkilenc lakást, üzlethelyiséget, telket vagy pincét vásárolt meg, ráadásul ezek közül kilenc önkormányzati tulajdonból került hozzá.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×