A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett ünnepségen az igazgató elmondta, az MNB 1968 óta bocsát ki jelentős történelmi, kulturális, tudományos eseményekhez kapcsolódva emlékérméket.

A csütörtökön kibocsátott emlékérmékkel az mRNS-alapú vakcinák létrehozását megalapozó kutatásban résztvevők kitartó és sikeres munkája előtt tisztelegnek.

A Szilos András iparművész tervezte, csúcsára állított négyzet alakú, 38,61 milliméteres emlékérmék előoldalának központi motívuma két módosított mRNS-spirál stilizált ábrázolása. A hátoldal központi motívuma egy nukleozid-módosított mRNS lipid nanopartikulát (zsírrészecskét) ábrázol, amely magában foglalja a módosított mRNS spirálokat. Az mRNS-spirálok kinagyítva a zsírrészecske mellett is láthatóak. A négyzet oldalain a technológia kidolgozásában központi szerepet játszó négy tudós, Karikó Katalin (nyitóképünkön), Pardi Norbert, Drew Weismann és Ian Maclachlan neve olvasható.

Pardi Norbert, a University of Pennsylvania biokémikusa az ünnepséghez online csatlakozva elmondta, az mRNS-terápiás alkalmazásához három tudományos problémát kellett megoldani.

Karikó Katalin és Drew Weismann az mRNS módosításával elérték, hogy azok a szervezetbe juttatva ne váltsanak ki gyulladásos folyamatokat. Ian Maclachlan lipid nanopartikulákat fejlesztett ki, amelyek képesek a nukleinsavakat megvédeni a szervezetben az enzimatikus hatásoktól. Ezt követően Pardi Norbert bemutatta, hogy lipid nanorészecskékkel nagyon hatékonyan lehet sejtekbe bejuttatni a módosított mRNS-t és a technológia kiváló vakcinaplatformként működhet.

A kutató kifejtette, évek óta együttműködik magyarországi kutatócsoportokkal a Semmelweis Egyetemen, illetve az SZTE-n. Bízik benne, hogy a közös munkából újabb mRNS-alapú vakcinák vagy más terápiás megoldások születhetnek.

Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettes hangsúlyozta, az egyetem közössége rendkívül büszke arra, hogy az mRNS-alapú vakcinatechnológia kidolgozásában fontos szerepet játszó két magyar tudós Szegeden végezte biológiai tanulmányait.

Ez mutatja, hogy a szegedi biológia oktatás az elmúlt évtizedekben is világszínvonalú volt, és az mai is - mondta.

Az orvosprofesszor emlékeztetett arra, hogy 2021 novemberétől Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora. Mint mondta, az egyetem biológia intézetében már folyik egy milliókat érintő népegészségügyi probléma, a candida-fertőzés ellen alkalmazandó vakcina kifejlesztése.