eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Koronavírus: új érméket bocsátott ki az MNB – fotó

Tizenötezer forint névértékű ezüst és háromezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Covid-19 elleni védekezésben is központi szerepet játszó mRNS-alapú vakcinák kidolgozóinak tiszteletére - jelentette be Hergár Eszter, a bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója Szegeden.

A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) rendezett ünnepségen az igazgató elmondta, az MNB 1968 óta bocsát ki jelentős történelmi, kulturális, tudományos eseményekhez kapcsolódva emlékérméket.

A csütörtökön kibocsátott emlékérmékkel az mRNS-alapú vakcinák létrehozását megalapozó kutatásban résztvevők kitartó és sikeres munkája előtt tisztelegnek.

A Szilos András iparművész tervezte, csúcsára állított négyzet alakú, 38,61 milliméteres emlékérmék előoldalának központi motívuma két módosított mRNS-spirál stilizált ábrázolása. A hátoldal központi motívuma egy nukleozid-módosított mRNS lipid nanopartikulát (zsírrészecskét) ábrázol, amely magában foglalja a módosított mRNS spirálokat. Az mRNS-spirálok kinagyítva a zsírrészecske mellett is láthatóak. A négyzet oldalain a technológia kidolgozásában központi szerepet játszó négy tudós, Karikó Katalin (nyitóképünkön), Pardi Norbert, Drew Weismann és Ian Maclachlan neve olvasható.

Az ezüst (balra) és a színesfém (jobbra) emlékérmék elő- és hátlapjai (fent és lent). Forrás: MNB
Az ezüst (balra) és a színesfém (jobbra) emlékérmék elő- és hátlapjai (fent és lent). Forrás: MNB

Pardi Norbert, a University of Pennsylvania biokémikusa az ünnepséghez online csatlakozva elmondta, az mRNS-terápiás alkalmazásához három tudományos problémát kellett megoldani.

Karikó Katalin és Drew Weismann az mRNS módosításával elérték, hogy azok a szervezetbe juttatva ne váltsanak ki gyulladásos folyamatokat. Ian Maclachlan lipid nanopartikulákat fejlesztett ki, amelyek képesek a nukleinsavakat megvédeni a szervezetben az enzimatikus hatásoktól. Ezt követően Pardi Norbert bemutatta, hogy lipid nanorészecskékkel nagyon hatékonyan lehet sejtekbe bejuttatni a módosított mRNS-t és a technológia kiváló vakcinaplatformként működhet.

A kutató kifejtette, évek óta együttműködik magyarországi kutatócsoportokkal a Semmelweis Egyetemen, illetve az SZTE-n. Bízik benne, hogy a közös munkából újabb mRNS-alapú vakcinák vagy más terápiás megoldások születhetnek.

Széll Márta, az SZTE stratégiai rektorhelyettes hangsúlyozta, az egyetem közössége rendkívül büszke arra, hogy az mRNS-alapú vakcinatechnológia kidolgozásában fontos szerepet játszó két magyar tudós Szegeden végezte biológiai tanulmányait.

Ez mutatja, hogy a szegedi biológia oktatás az elmúlt évtizedekben is világszínvonalú volt, és az mai is - mondta.

Az orvosprofesszor emlékeztetett arra, hogy 2021 novemberétől Karikó Katalin, az SZTE kutatóprofesszora. Mint mondta, az egyetem biológia intézetében már folyik egy milliókat érintő népegészségügyi probléma, a candida-fertőzés ellen alkalmazandó vakcina kifejlesztése.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×