Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Áder János magyar (k), Zuzana Caputová szlovák (j) és Andrzej Duda lengyel (b) köztársasági elnök sajtótájékoztatót tart a visegrádi országok (V4) államfői találkozóján a Szépművészeti Múzeumban 2021. november 29-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Az oltások fontosságáról beszéltek a V4-es államfők

A budapesti találkozón a klímavédelem és a fehérorosz helyzet is téma volt.

A visegrádi négyek (V4 - Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) köztársasági elnökei egyetértenek abban, hogy védőoltással lehet a leghatékonyabban védekezni a koronavírus-járvány ellen.

Az államfők közös sajtótájékoztatót tartottak hétfőn Budapesten, miután Áder János köztársasági elnök fogadta kollégáit. Betegsége miatt Milos Zeman cseh államfő online csatlakozott a megbeszéléshez, a sajtótájékoztatón azonban ő nem szólalt fel.

Az elnökök szolidaritásukat fejezték ki azokkal az EU- és NATO-tagállamokkal, amelyek határait hibrid támadás éri Fehéroroszország felől.

Andrzej Duda lengyel államfő megköszönte kollégáinak, hogy támogatják országát abban a nehéz helyzetben, amelybe a migrációs válság miatt került.

Úgy fogalmazott, hogy a lengyelországi határkérdés egy helyben áll. A kialakult szituáció nem csupán a lengyeleket érinti, hiszen ők az EU és a NATO határait is védik - emelte ki.

Örömét fejezte ki, amiért szükség esetén számíthatnak a többi V4-ország támogatására, arra, hogy segítséget kapnak tőlük.

Kérdésre felelve Andrzej Duda valósnak nevezte annak kockázatát, hogy az amerikaiak afganisztáni kivonulása miatt tartós migránsválság alakul ki a lengyel-fehérorosz határon, új bevándorlási útvonal épül ki Lengyelország felé. Megjegyezte, hasonló veszély áll fenn Litvánia és Lettország Fehéroroszországgal közös határain is.

Egy másik kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy több mint 100 ezer orosz katona állomásozik az orosz-fehérorosz-ukrán határon, ez a NATO biztonsági ügye.

A lengyel elnök a nemzetközileg elismert ukrán határok visszaállítását sürgette.

A járvánnyal kapcsolatban kiemelte, hogy Lengyelországban a koronavírus miatt kórházban ápoltak több mint 90 százaléka nem kapott oltást. A vakcina nemcsak az emberek egészsége miatt fontos, hanem azért is, hogy működni tudjon a társadalom, a gazdaság - tette hozzá.

Andrzej Duda kijelentette, hogy az elmúlt 30 évben nagyon megváltozott a V4-ek gazdasági helyzete. Településeik egészen másképpen néznek ki, mint az 1990-es években, az életszínvonal közeledik a nyugati államokéhoz - hangoztatta.

A visegrádi együttműködés virul, kölcsönösen értik egymást. Közös problémákkal küzdenek, ezeket azonban le tudják győzni - mondta Andrzej Duda.

Zuzana Caputová szlovák elnök arról számolt be, hogy államában nagyon súlyos a járványhelyzet.

Bizonyos mutatók szempontjából ők állnak a legrosszabbul a V4-országok között. Ráadásul már a vírusnak egy újabb változatával is meg kell küzdeniük - fűzte hozzá.

A találkozón egyetértett kollégáival abban, hogy felszólítják polgáraikat a védőoltás felvételére, ugyanis ezt tekintik az egyetlen hatékony stratégiának a járvány ellen - emelte ki.

Közölte, hogy a klímaválságról is tárgyaltak. Zuzana Caputová azt sürgette, hogy

a mostani generáció tegyen hatékony lépéseket a bolygó védelmében.

Ő is hangsúlyozta a visegrádi együttműködés fontosságát. Egyedül senki sem képes leküzdeni a problémákat, a kooperáció elengedhetetlen - vélekedett.

Az EU egységét meg kell őrizni, azonban közben tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságokat is - mondta a szlovák államfő.

Arra a kérdésre, hogy kötelező lesz-e a védőoltás, Andrzej Duda úgy felelt, hogy ezt elképzelni sem tudja, "ismerve honfitársai szabadságszeretetét". Zuzana Caputová legitimnek nevezte a felvetést, ugyanakkor jelezte, hogy Szlovákiában a témáról politikai vita folyik, amelyben még nem született döntés.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×