A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint bérfeszültséget okozhat a minimálbér-emelés a közszektorban, mert a minimálbérnél többet keresők is jogosan várhatnának el fizetésemelést.

Schmidt Jenő az InfoRádiónak azt mondta: utóbbiról egyelőre nincs szó, az önkormányzatok pedig egyébként is nehéz gazdasági helyzetben vannak, és pótlólagos források nélkül nem tudnak bért emelni.

"Nem kérdés, hogy a megnövekedett árak miatt emelni kell a béreken, de ez az önkormányzatok esetében pótlólagos forrás nélkül nem megy"

– fogalmazott Schmidt Jenő.

Szerinte a feszültséget az okozza, hogy csak a legkevesebbet kereső, középfokú végzettségűeknél áll be béremelkedés, a diplomásoknál nem, pedig ezt ezek után ők is jogosan várják el.

Tisztázta, az önkormányzati szektor a minimálbér-emelkedésből fakadó plusz költségeket meg fogja kapni, de a feszültség sokkal nagyobb lesz, "a bérarányok elcsúsznak".

"Hatalmas nagy bérfeszültség megy végig az egész közszektoron, ami 800 ezer ember, az önkormányzati szektorban dolgozóknál még 100 ezer ember. Nem vagyunk képesek arra, hogy a felmerülő különbséget odaadjuk;

közben viszont megértjük a kormányt, hogy csak a minimálbér emelésére van lehetőség a kezében"

– fejtette ki Schmidt Jenő.

Szerinte az nehezíti el az önkormányzatok gazdálkodását, hogy a kormányzat számára az az alapelv, hogy minden befolyó adóforinttal ő rendelkezik, az önkormányzat mozgástere "konvergál a nullához".

"Egy-két településnek van nagyobb mozgástere, de ezek nagyon régi iparvárosok, ahol hatalmas ipari fejlesztés volt. 2800 önkormányzatnak szinte nincs egyéb, plusz bevétele, ebből adódóan minden költségnövekményt finanszírozni kell, és arra is gondolni kell, hogy az árak folyamatosan emelkednek.

A 2022-es, már elfogadott költségvetés pedig bebetonozott számokat jelent, miközben az energiaárak még nőni fognak."

Összefoglalva úgy látja, a rendszer már most borzasztóan nehezen tervezhető, az önkormányzati szektor mozgásterét "elkölti az állam".