Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Nagyon kevés még itthon a jövő évtől érvényes szabálynak megfelelő új ingatlan

A lakó- és szállásjellegű ingatlanok mindössze 2,6 százaléka kapott 2016 és 2020 között legalább BB (a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) vagy annál jobb minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakásoknál már a minimálisan elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából.

Energiatanúsítványt minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez készíttetni kell; a legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ.

Magyarországon az elmúlt öt évben CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot, miközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a vizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát.

A kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása regionális bontásban is eltér.

Jellemzően

  • Győr-Moson-Sopron,
  • Pest, Baranya,
  • Vas,
  • Veszprém

megyében, valamint a fővárosban az országos átlagnál több legalább CC minősítésű energetikai tanúsítványt adtak ki az elmúlt időszakban, arányuk 23,7 és 37,6 százalék között mozgott.

  • Nógrád,
  • Békés és
  • Jász-Nagykun-Szolnok

megyékben viszont alig volt a legalább korszerű szintet elérő ingatlanra kiadott tanúsítvány, arányuk 4,6 és 8,9 százalék között alakult. Miközben ezekben a térségekben 48,9, illetve 51,1 százalék között alakult a gyengétől a kiemelkedően rossz kategóriáig terjedő osztályok aránya.

A hiteles energetikai tanúsítványok országos, elektronikus nyilvántartása szerint 2020-ban tanúsított ingatlanok országos megoszlása energetikai besorolás szerint (e-epites.hu)
A hiteles energetikai tanúsítványok országos, elektronikus nyilvántartása szerint 2020-ban tanúsított ingatlanok (157 539 darab) országos megoszlása energetikai besorolás szerint (Interaktív diagram: e-epites.hu)

A hazai lakásállomány jelentős része meglehetősen idős: az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint. Az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Szintén sok otthon készült el már több mint 75 éve, arányuk a hazai állományon belül 17 százalék. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakások részesedése 10 százalék alatt volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között kevesebb mint 100 ezer volt, ami a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.

Az összesítés készítői arra is rámutattak, hogy az Európai Unióban készült felmérések szerint

az épületek mintegy 40 százalékkal járulnak hozzá a végső energiafelhasználáshoz.

Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb, és rengeteg, olyan ingatlant használnak, amely száz évnél is régebbi.

A Takarék Index elemzése szerint bár az épületek energiahatékonysági teljesítménye folyamatosan javul az EU-ban a felújításoknak is köszönhetően, ugyanakkor csak a 2010 után épült ingatlanok nevezhetők energetikai szempontból hatékonynak, de ezek aránya még mindig elég csekély.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×