Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke sajtótájékoztatót tart az Országház előtt 2021. október 8-án. Karácsony Gergely visszalép az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folytatott versenyből. Az MSZP, a Párbeszéd és az LMP által indított politikus közölte: arra kéri támogatóit, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péterre szavazzanak.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Török Gábor: Karácsony Gergely az előválasztás egyik nagy vesztese

Az elemző szerint a miniszterelnök-jelölt keresését célzó folyamatból az első forduló eredményhirdetése után a baloldalon rossz emlékeket idéző casting lett, amely végül vérfürdőbe, de legalább vezéráldozatba torkollt.

Kevesen gondolták volna, hogy a kommunikációs kihívásokkal eddig soha nem küzdő, az ellenzéki lavírozásokban rendre jól teljesítő Karácsony Gergely ennyire amatőr hibákat vét, ennyire megalázó helyzetekbe kerül. már az előválasztás első pillanatától 2022 tavaszára figyelő főpolgármester talán lebecsülte riválisát, és azt gondolta, hogy néhány látványos gesztussal gyorsan visszalépésre tudja kényszeríteni - vélekedett az Indexen megjelent írásában Török Gábor politológus, elemző.

Meglátása szerint aki hosszabb ideje figyelte Márki-Zay mozgását, sejthette, hogy különböző ajánlatokkal nem lehet megvásárolni, számára csak a miniszterelnöki (és előtte a közös ellenzéki miniszterelnök-helyettesi) pozíció bír jelentőséggel. Ha ezt a főpolgármester számításba veszi, elkerülhette volna a vesszőfutást, és már az első fordulós eredményhirdetés után dönthetett volna a hármas indulás vagy az akkor még meglepő és látványos visszalépés mellett.

Most nyilvánvaló: Karácsony Gergely az előválasztás egyik nagy vesztese. Az előzetes várakozásokhoz képest egyértelműen bukás az, hogy még a második fordulóba sem került be - emelte ki Török Gábor.

Innentől már csak két lényeges kérdés maradt: ki nyeri a második fordulót és mit jelent majd az az eredmény a jövő tavaszi esélyeket illetően - írta, hozzátéve, hogy a Dobrev–Márki-Zay verseny kimenetele több tényező miatt is megjósolhatatlan.

  • Nem ismert, kik és mennyien vesznek részt a második fordulóban, milyen pártszimpátiával.
  • Nem tudni, hogy a kieső jelöltek, főként a Jobbik és az MSZP szavazói közül kik voksolnak a második fordulóban és kit támogatnak nagyobb arányban.
  • Végképp nem tudni, melyik jelölt hogyan fog szerepelni az újabb kampánykörben, különösen a miniszterelnök-jelölti vitá(k)ban.
  • A Fidesz válaszlépései sem ismertek természetesen.

Utóbbival kapcsolatban Török Gábor megjegyzi, Karácsony helyett a Fidesz kaphat egy általuk lottóötösnek gondolt politikust, vagy egy pártháttér nélküli, a baloldalon messze nem egyértelműen elfogadott másikat. Két nagyon különböző karakter, két nagyon más kampányhelyzet.

Biztosat mondani szerinte egyáltalán nem lehet. Kérdés, hogy végül a Fidesz és a nem-Fidesz küzdelmeként jelenik-e meg a 2022-es választás a szavazók előtt - ha igen, akkor a ki kit támogat ügye sokkal kevésbé lesz fontos a voksolásokon, mint most az gondolható, hiszen akkor úgyis minden szavazó beáll egy jelölt mögé, akkor is, ha az előválasztás alatt "végig nyafogott".

"Hibát követ tehát el a Fidesz, ha azt gondolja, hogy a veszélyesnek hitt főpolgármester bukásával már meg is van a 2022-es választás: az akkor lesz meg, ha a kormány távozását kívánók száma tavasszal nem haladja meg a kormány maradását akarók számát" - írta Török Gábor. Ebben az elemző szerint jelentős szerepe lehet annak, hogy ki jeleníti meg az alternatívát, de "bárki is lesz az, egy ilyen szorosnak látszó kétpárti versenyben a Fidesz csak akkor lehet nyugodt, ha a szavazatukban ma még bizonytalanokért folytatott harcban a kormányoldal kampánya meggyőzőbb és sikeresebb lesz, mint az ellenzéké".

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×