Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Így törlik Karácsony Gergely nevét a szavazólapokról - fotó

Egyesével, filctollal.

Karácsony Gergely visszalépésével két miniszterelnök-jelölt maradt versenyben a második fordulóban, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter. A szavazólapokat az Országos Előválasztási Iroda még a hét elején küldte el a nyomdába, így azokon szerepel a visszalépett jelölt neve is, ezért az Országos Előválasztási Bizottság döntése alapján ki kell róla húzni, mivel visszalépett jelöltre érvényesen nem lehet szavazni.

Az előválasztás hivatalos Facebook-oldalán osztottak meg fotót arról, hogyan akadályozzák meg ezt: az OEVI úgy javasolja törölni Karácsony Gergelyt a lapokról, hogy a szavazat leadására szolgáló rubrikát ki kell satírozni, és a jelölt nevét, valamint a jelölő szervezeteit tartalmazó sort a bal alsó saroktól a jobb felső sarokig tartó vonallal át kell húzni. A szavazólapot egyebekben érintetlenül kell hagyni. (A képen a QR-kódot kitakarták biztonsági okokból.)

Fotó: Facebook/Előválasztás 2021
Fotó: Facebook/Előválasztás 2021

Azt írták, ha egy szavazó nem ilyen szavazólapot kap a szavazóbiztostól, akkor azt adja vissza a szavazóbiztosnak és kérje meg, hogy törölje róla Karácsony Gergely sorát és szavazási rubrikáját. Amennyiben a szavazólapon az előbbieken túl bármilyen egyéb módosítást tapasztalna, kérjen új szavazólapot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×