Infostart.hu
eur:
384.58
usd:
330.74
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Karácsony Gergely főpolgármester a magyar kultúra napján sajtótájékoztatót tart a budapesti Gerlóczy utcában 2020. január 22-én. A Városháza Gerlóczy utcai épületszárnyában kap helyet a Budapest Galéria, és az idén elkezdődik a Merlin Színház korábbi, az utcában álló épületének felújítása.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Karácsony Gergely: tiszteletben tartom Márki-Zay Péter döntését

Este kilenc után ért véget az ellenzéki előválasztás első fordulójában a második és harmadik helyen végzett miniszterelnök-jelölt legutóbbi tárgyalása.

Erről a főpolgármester posztolt, Márki-Zay Péter pedig nyilatkozott.

Karácsony Gergely azt írta, bár tárgyalópartnere hónapok óta azt hangoztatta, hogy visszalép a javára a második fordulóban, most mégis az ellenkezőjére jutott. Ennek nyomán külön indulnak a második fordulóban, de a Facebook-bejegyzésben olvashatók szerint Márki-Zay Péterrel mindketten elkötelezettek az ellenzéki egység megőrzése és megerősítése mellett.

Arról, hogy miért döntött az indulás mellett, Márki-Zay Péter a hvg.hu-nak azt mondta: tiszteli Karácsonyt és fenntart minden együttműködési ajánlatot, de

attól tart, Karácsony akkor sem nyerne az előválasztáson, ha beállna mögé.

Ha mindenki elhozza a saját táborát, a lemorzsolódás csökken, a részvétel nő. Szerinte így is lehet sikert elérni, új szavazók mozgósításával. (Napközben arról beszélt, legalább 500 ezres részvételre van szükség ahhoz, hogy Dobrev Klárát legyőzzék az előválasztáson.)

Megjegyezte még: most szerinte minden tény azt mutatja, hogy Karácsonyhoz képest neki van nagyobb esélye, már csak Dobrev Klárát kell beérnie. (Az egyes közvéleménykutatások meglehetősen eltérő eredményeiről itt írtunk összefoglalót.)

A Telexnek azt mondta: „Próbáltam meggyőzni Karácsony Gergelyt, hogy Orbán Viktor leváltására akkor van nagyobb esély, ha ő lép vissza, nem én”. Megerősítette, a közvélemény-kutatások eredményei miatt döntött amellett, hogy indul. Szerinte ő tudna több új szavazót megszólítani a jövő évi választáson, olyan embereket, akik eddig nem az ellenzékre szavaztak.

Megkérdezte ezek eredményéről Karácsonyt, aki Márki-Zay elmondása szerint azt mondta, a főpolgármester mint korábbi közvélemény-kutató nem hisz ezekben; kicsi minták, nem nagy a megbízhatóságuk, és ilyenek alapján nem lehet döntést hozni.

„Ez egy nagyon kellemetlen, nagyon nehéz döntés volt. De teljesen ki van zárva már, hogy visszalépjek”

– nyilatkozta Márki-Zay. "Úgy váltunk el, hogy aludjunk rá még egyet, de a posztját látva ő már nem gondolkodik ezen, és az én döntésem is végleges" - jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×