Infostart.hu
eur:
366.3
usd:
327.73
bux:
141279.82
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Unsplash.com

Két hónap múlva dőlhet el, megállja-e a helyét a magyar helyreállítási terv

Magyarország összesen 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt a helyreállítási eszközből. A magyar terv a legfontosabb szakpolitikai területek: a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás köré szerveződik. A részletekről Gyévai Zoltánt, az EU-Monitor főszerkesztőjét kérdezte az InfoRádió.

Magyarország egyelőre kizárólag vissza nem térítendő támogatások igénylésére nyújtott be reform és beruházási tervet. Ez folyó áron 7,2 millió eurót takar, ami valamivel kevesebb összeg, mint az ugyancsak igényelhető kölcsönkeret, amivel azonban a kormány nem élt.

„Azonban még semmi sem veszett el”, miután azt 2023 augusztus 31-ig – részleteiben vagy egészben – lehet igényelni, amennyiben erre szükségét érzi a kabinet – ismertette az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán.

Magát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, hogy milyen beruházásokra és reformokra igényelhetnek az uniós tagállamok, azt a 750 milliárd euró összegű helyreállítási alapnak a felhasználási feltételit tartalmazó rendelet szabályozza, amelynek két alappillére:

a digitalizáció és a zöld átmenet.

Ennek megfelelően Magyarország alapvetően olyan projektekre nyújtott be finanszírozási igényt és terveket, mint a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás fejlesztése. Utóbbi esetében például a bíróságok digitalizációja nagyon fontos része a reformoknak, hiszen ezek hosszú távú befektetések, amelyek javítani fogják a közigazgatás színvonalát – magyarázta az EU-Monitor főszerkesztője.

Ismeretes, az EB megjelölt bizonyos szabályvezetőket köztük például, hogy a teljes keret 37 százalékát éghajlatváltozással összefüggő beruházás(ok)ra, 20 százalékát pedig a zöld átállásra, a digitális gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Az, hogy ezek teljesülnek-e, a következő két hónap kérdése lesz, amikor az Európai Bizottság megvizsgálja a magyar tervet.

Gyévai Zoltán az InfoRádióban megismételte: az Európai Bizottság korábban már jelezte, hogy folyó költségek – lásd bérek finanszírozása – alaphelyzetben nem finanszírozhatók a programból, azonban van egy kiskapu, amely alapján, ha ezt beágyazzák például egy több éven át tartó egészségügyi reformba, az már működőképes. „Élek a gyanúperrel, ha ez (egészségügyi dolgozók bérrendezése) a magyar tervben megjelenik, akkor az egy közegészségügyi reformba van beágyazva, ami valljuk be, régóta esedékes lenne.” Ebben az esetben viszont nyitott kapukra találhat a magyar elképzelés a Bizottságnál – tette hozzá a brüsszeli ügyek szakértője.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×