eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Unsplash.com

Két hónap múlva dőlhet el, megállja-e a helyét a magyar helyreállítási terv

Magyarország összesen 7,2 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást igényelt a helyreállítási eszközből. A magyar terv a legfontosabb szakpolitikai területek: a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás köré szerveződik. A részletekről Gyévai Zoltánt, az EU-Monitor főszerkesztőjét kérdezte az InfoRádió.

Magyarország egyelőre kizárólag vissza nem térítendő támogatások igénylésére nyújtott be reform és beruházási tervet. Ez folyó áron 7,2 millió eurót takar, ami valamivel kevesebb összeg, mint az ugyancsak igényelhető kölcsönkeret, amivel azonban a kormány nem élt.

„Azonban még semmi sem veszett el”, miután azt 2023 augusztus 31-ig – részleteiben vagy egészben – lehet igényelni, amennyiben erre szükségét érzi a kabinet – ismertette az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában Gyévai Zoltán.

Magát a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, hogy milyen beruházásokra és reformokra igényelhetnek az uniós tagállamok, azt a 750 milliárd euró összegű helyreállítási alapnak a felhasználási feltételit tartalmazó rendelet szabályozza, amelynek két alappillére:

a digitalizáció és a zöld átmenet.

Ennek megfelelően Magyarország alapvetően olyan projektekre nyújtott be finanszírozási igényt és terveket, mint a zöld átállás, az egészségügy, a kutatás, a digitális gazdaság, a kohézió és a közigazgatás fejlesztése. Utóbbi esetében például a bíróságok digitalizációja nagyon fontos része a reformoknak, hiszen ezek hosszú távú befektetések, amelyek javítani fogják a közigazgatás színvonalát – magyarázta az EU-Monitor főszerkesztője.

Ismeretes, az EB megjelölt bizonyos szabályvezetőket köztük például, hogy a teljes keret 37 százalékát éghajlatváltozással összefüggő beruházás(ok)ra, 20 százalékát pedig a zöld átállásra, a digitális gazdaság fejlesztésére kell fordítani. Az, hogy ezek teljesülnek-e, a következő két hónap kérdése lesz, amikor az Európai Bizottság megvizsgálja a magyar tervet.

Gyévai Zoltán az InfoRádióban megismételte: az Európai Bizottság korábban már jelezte, hogy folyó költségek – lásd bérek finanszírozása – alaphelyzetben nem finanszírozhatók a programból, azonban van egy kiskapu, amely alapján, ha ezt beágyazzák például egy több éven át tartó egészségügyi reformba, az már működőképes. „Élek a gyanúperrel, ha ez (egészségügyi dolgozók bérrendezése) a magyar tervben megjelenik, akkor az egy közegészségügyi reformba van beágyazva, ami valljuk be, régóta esedékes lenne.” Ebben az esetben viszont nyitott kapukra találhat a magyar elképzelés a Bizottságnál – tette hozzá a brüsszeli ügyek szakértője.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×