Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.47
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Nyitókép: Pixabay.com

Íme a világ, benne a magyarok várakozásai 2021-re

Az Ipsos hetedik alkalommal végezte el év végi, Global Predictions nevű nemzetközi kutatását. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta. A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében.

Az idei kutatási eredményekre kétségtelenül nagy hatással volt a társadalmon végigsöpört világjárvány – olvasható az Ipsos összefoglalójában. Globális és hazai szinten is egyetértés van abban, hogy 2020 egy nehéz év volt. 10 lakosból átlagosan 9 érezte úgy, hogy országa, 4 lakosból 3 pedig, hogy önmaga és családja szempontjából is rossz évet zártunk.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (magyar felnőtt lakosság bázisán)

Hasonlóan magas, és egyben világátlagot meghaladó volt azon magyar felnőttkorúak aránya, akik 2021-től egy jobb évet várnak (84 százalék szemben a 77 százalékos globális szinttel). A világgazdaságra vonatkozó várakozások hagyományosan pesszimistább képet mutatnak: míg a magyarok 45 százaléka szerint várható erősödés a jövő évtől, addig a világátlag 54 százalék volt idén decemberben.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán)

Az optimistább nemzetek közé jellemzően az ázsiai lakosok tartoznak, míg a másik végletet az európai országok képviselik, melyek közül Magyarország bizonyult leginkább bizakodónak a fenti szerény várakozással is.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A világ gazdasága erősebb lesz 2021-ben, mint 2020-ban volt? (felnőtt lakosság bázisán)

A koronavírus második európai hulláma idején világszerte összesen 15 700 válaszadóval készített online interjúk tanúsága szerint a világ lakosságának 68 százalék hisz egy valóban hatékony Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésében. Az optimista kínai lakosság kiemelkedő, 92 százalékos arányával szemben Franciaország képviseli a másik végletet, ahol mindössze minden második lakos bízik egy működőképes oltásban (48 százalék). Magyarország a világátlagnak megfelelő optimizmust mutat 69 százalékos említési arányával.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (magyar felnőtt lakosság bázisán)

A globális értékekhez hasonlóan, a magyarok 61 százaléka véli úgy, hogy a vakcina az országban mindenki számára elérhetővé is válik hamarosan, 46 százalék ugyanakkor tart egy új, hasonlóan veszélyes világjárvány kialakulásától. A koronavírus utáni élet alakulásáról a világátlagtól eltérő véleményen vannak a magyarok.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A Covid-19 járványt követően az ország élete visszatér a normálisba (felnőtt lakosság bázisán)

A lakosság 46 százaléka hisz a vírus utáni élet normalizálódásában, és ezzel nem csak Európában bizonyulunk a legoptimistábbaknak, de a világrangsorban is elöl szerepel hazánk. Már jóval kevesebb honfitársunk ért egyet a vírus pozitív hosszútávú hatásaival (18 százalék), tehát azzal, hogy a válságnak köszönhetően a Föld végül egy jobb hellyé válik.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A világ végül jobbá válik a Covid-19 járvány következtében (felnőtt lakosság bázisán)

Gazdaságunk és társadalmunk várt átalakulása szintén nagy eltéréseket mutatnak az egyes országok és világrészek viszonylatában. A magyarok, akár a világ állampolgárainak többsége a társadalom kettészakadásában, és nem a felső és alsó jövedelmi csoportok közeledésében hisznek: míg hazánkban 57 százalék ennek említése, a globális várakozások még pesszimistábbak (66 százalék). Hasonlómód kevésbé tartunk a részvénypiacok összeomlásától (26 százalék vs. 40 százalék).

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán)

A nők és férfiak keresetének közeledése kevésbé valószínű a közeljövőben a magyarok szerint: minden ötödik honfitársunk tudta ezt elképzelni, szemben a közel kétszer akkora globális aránnyal (21 százalék vs. 40 százalék). A vizsgált országok közül nálunk pesszimistábban csak az izraeliek látják a nők helyzetét.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A nők a férfiakkal azonos fizetést fognak kapni azonos munkára (felnőtt lakosság bázisán)

Ami az emberiség jövőjét illeti, a magyarok kevésbé hisznek a világméretű katasztrófákban, így például egy aszteroida becsapódásában, a földönkívüliek Földre szállásában vagy az emberiség kipusztulásában, mint a világátlag. Honfitársaink harmada tudja elképzelni, hogy hozzánk hasonlóan fognak kinézni, beszélni, gondolkodni a robotok, és a lakosság mindössze hatoda valószínűsíti az emberek klónozásának legalizálását a közeljövőben.

A nemzetközi tanulmány összefoglalója számos egyéb területre, így a 31 a ország részeltes eredményeire is kitér, amely itt érhető el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×