Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay.com

Íme a világ, benne a magyarok várakozásai 2021-re

Az Ipsos hetedik alkalommal végezte el év végi, Global Predictions nevű nemzetközi kutatását. A 31 ország bevonásával zajlott adatfelvétel a világ lakosságának jövő évi várakozásait vizsgálta. A magyarok saját életükre vonatkoztatva jobb évet várnak 2021-től, mint az idei volt, ugyanakkor nem hisznek a járvány utáni jobb világ eljövetelében.

Az idei kutatási eredményekre kétségtelenül nagy hatással volt a társadalmon végigsöpört világjárvány – olvasható az Ipsos összefoglalójában. Globális és hazai szinten is egyetértés van abban, hogy 2020 egy nehéz év volt. 10 lakosból átlagosan 9 érezte úgy, hogy országa, 4 lakosból 3 pedig, hogy önmaga és családja szempontjából is rossz évet zártunk.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (magyar felnőtt lakosság bázisán)

Hasonlóan magas, és egyben világátlagot meghaladó volt azon magyar felnőttkorúak aránya, akik 2021-től egy jobb évet várnak (84 százalék szemben a 77 százalékos globális szinttel). A világgazdaságra vonatkozó várakozások hagyományosan pesszimistább képet mutatnak: míg a magyarok 45 százaléka szerint várható erősödés a jövő évtől, addig a világátlag 54 százalék volt idén decemberben.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán)

Az optimistább nemzetek közé jellemzően az ázsiai lakosok tartoznak, míg a másik végletet az európai országok képviselik, melyek közül Magyarország bizonyult leginkább bizakodónak a fenti szerény várakozással is.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A világ gazdasága erősebb lesz 2021-ben, mint 2020-ban volt? (felnőtt lakosság bázisán)

A koronavírus második európai hulláma idején világszerte összesen 15 700 válaszadóval készített online interjúk tanúsága szerint a világ lakosságának 68 százalék hisz egy valóban hatékony Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésében. Az optimista kínai lakosság kiemelkedő, 92 százalékos arányával szemben Franciaország képviseli a másik végletet, ahol mindössze minden második lakos bízik egy működőképes oltásban (48 százalék). Magyarország a világátlagnak megfelelő optimizmust mutat 69 százalékos említési arányával.

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (magyar felnőtt lakosság bázisán)

A globális értékekhez hasonlóan, a magyarok 61 százaléka véli úgy, hogy a vakcina az országban mindenki számára elérhetővé is válik hamarosan, 46 százalék ugyanakkor tart egy új, hasonlóan veszélyes világjárvány kialakulásától. A koronavírus utáni élet alakulásáról a világátlagtól eltérő véleményen vannak a magyarok.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A Covid-19 járványt követően az ország élete visszatér a normálisba (felnőtt lakosság bázisán)

A lakosság 46 százaléka hisz a vírus utáni élet normalizálódásában, és ezzel nem csak Európában bizonyulunk a legoptimistábbaknak, de a világrangsorban is elöl szerepel hazánk. Már jóval kevesebb honfitársunk ért egyet a vírus pozitív hosszútávú hatásaival (18 százalék), tehát azzal, hogy a válságnak köszönhetően a Föld végül egy jobb hellyé válik.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A világ végül jobbá válik a Covid-19 járvány következtében (felnőtt lakosság bázisán)

Gazdaságunk és társadalmunk várt átalakulása szintén nagy eltéréseket mutatnak az egyes országok és világrészek viszonylatában. A magyarok, akár a világ állampolgárainak többsége a társadalom kettészakadásában, és nem a felső és alsó jövedelmi csoportok közeledésében hisznek: míg hazánkban 57 százalék ennek említése, a globális várakozások még pesszimistábbak (66 százalék). Hasonlómód kevésbé tartunk a részvénypiacok összeomlásától (26 százalék vs. 40 százalék).

Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (felnőtt lakosság bázisán)

A nők és férfiak keresetének közeledése kevésbé valószínű a közeljövőben a magyarok szerint: minden ötödik honfitársunk tudta ezt elképzelni, szemben a közel kétszer akkora globális aránnyal (21 százalék vs. 40 százalék). A vizsgált országok közül nálunk pesszimistábban csak az izraeliek látják a nők helyzetét.

Mennyire ért egyet az alábbi állítással: A nők a férfiakkal azonos fizetést fognak kapni azonos munkára (felnőtt lakosság bázisán)

Ami az emberiség jövőjét illeti, a magyarok kevésbé hisznek a világméretű katasztrófákban, így például egy aszteroida becsapódásában, a földönkívüliek Földre szállásában vagy az emberiség kipusztulásában, mint a világátlag. Honfitársaink harmada tudja elképzelni, hogy hozzánk hasonlóan fognak kinézni, beszélni, gondolkodni a robotok, és a lakosság mindössze hatoda valószínűsíti az emberek klónozásának legalizálását a közeljövőben.

A nemzetközi tanulmány összefoglalója számos egyéb területre, így a 31 a ország részeltes eredményeire is kitér, amely itt érhető el.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×