Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tarlós István főpolgármester felszólal a Századvég Alapítvány Budapest címmel rendezett konferenciáján a második kerületi Haris Parkban 2019. szeptember 25-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Tarlós István: a hangulatra épít a távolról sem természetes ellenzéki összefogás

A legfontosabb sorskérdések – illegális bevándorlás, nemzetállamiság, kultúra, családmodell, családpolitika – kezelése tekintetében száznyolcvan fokos fordulat állna be, ha 2022-ben győzne az indulatokra, a hangulatra építő, hatalomra éhes, távolról sem természetes ellenzéki összefogás – mondta el Magyar Nemzetnek adott interjúban Tarlós István volt budapesti főpolgármester.

Budapest új díszpolgára úgy véli, a kormánypártoknak a kommunikáció területén össze kell szedniük magukat, nem szabad hagyniuk, hogy az eredmények elsikkadjanak, és helyettük luftballonná felfújt ügyekről folyjon a végtelen vita.

A napilap hétfői számában olvasható interjúban Tarlós István arról beszélt, hogy szerinte

a főváros legalább 2022-ig időhúzásra játszik.

„Szobrot állítanak például háborúban megerőszakolt nők emlékére, ami szép gondolat. Ám mi indokol erről másfél év megelőző társadalmi vitát? Hosszú előzmény és részükről „bombabiztos” állásfoglalások sora után végeláthatatlan konzultációk indulnak árvízvédelmi műtárgyakról – hogy csak kiragadott példákat említsek. Bárhova nézünk, ez történik. (...) A látványpolitizálásnak mégis van politikai haszna. Egyrészt de facto nem kell semmit csinálni, ergo nehéz hibázni” – fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: így lehet várni közben a dicséretet: „Lám, mi aztán demokratikusak vagyunk. Mindenről megkérdezzük a választókat. Nem lehet, hogy a választók cselekvést is várnak?”

A beruházásokról azt mondta: a felmerül a kérdés, miért nem valósul meg valami a városban, arra a következő másfél évben

mindig ugyanaz a két válasz lesz.

„Vagy azért, mert én korábban nem csináltam meg (az mindegy lesz, hogy miért nem), vagy azért, mert a kormány nem adott elég pénzt. A teljesítmény a kampány során nem lesz viszonyítási alap. Már 2019-ben sem volt az. A kormánypártoknak észre kell venniük, hogy itt most nettó módon az indulatokra, a hangulatra épít a hatalomra éhes, távolról sem természetes ellenzéki összefogás” – vélekedett.

Hozzátette: sok mindent lehet mondani az ő időszakukra, mindenki munkájában lehet hibát találni, „de arról fogalmam sincs, hogy ha valami megvalósul, miért nem képesek egyszer kipréselni magukból egy olyan mondatot, hogy »jó, ennek mi is örülünk«? Miért kell mindig lehetetlen összefüggéseket kreálni és mindenben a rosszat keresni?”

Tarlós István szerint felépült egy valójában nem létező virtuális világ is, ami nehézség nélkül felülírja a létezőt.

Ami pedig általában a kommunikációt illeti, egyesek mintha egyre több és több dologról tudnának egyre kevesebbet és kevesebbet. „Nincs jó véleményem a Budapest-infók elmaradásáról és helyette a Facebook kizárólagosságának bevezetéséről sem. Az infókon bárki bármit kérdezhetett. A Facebook nem szól vissza, és soha nem kell kínos kérdésekre válaszolni – amelyek, ugye, fel sem tehetők” – jegyezte meg a volt főpolgármester.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×