Infostart.hu
eur:
377.82
usd:
320.61
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Orbán Viktor a Türk Tanács csúcsértekezletén vett részt

Videokonferenciát tartottak pénteken a Türk Tanács tagállamainak vezetői, köztük a megfigyelői státusszal rendelkező Magyarország képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök; a megbeszélésen nagy hangsúlyt kapott a koronavírus-világjárvány elleni közös védekezés - tájékoztatott a miniszterelnök sajtófőnöke.

A csúcstalálkozón az államok vezetői - köztük Recep Tayyip Erdogan török államfő és Ilham Alijev azeri elnök - tapasztalatot cseréltek a fertőzés ellen nemzeti szinten megtett intézkedéseikről, és döntöttek a kereskedelmi kapcsolatok és a szállítás folyamatosságának biztosításáról. Áttekintették az együttműködés lehetőségét az egészségügyi ágazatban, és abban is megegyeztek, hogy kölcsönösen segítséget nyújtanak a tagállamok területén ragadt állampolgáraik számára.

Orbán Viktor a tanácskozáson elmondta: a közös kulturális örökségből adódóan a magyarok testvérként tekintenek a türk népekre. Kifejezte Magyarország köszönetét az üzbég és azeri partnerektől kapott adományokért.

Üzbegisztán 150 ezer egészségügyi maszkot adományozott, Azerbajdzsán pedig 10 ezret. A kormányfő hozzátette: Kazahsztánt is köszönet illeti, amiért lehetővé tette, hogy a Kínából hazatérő, a magyar kormány által megrendelt orvosi eszközöket szállító repülőgépek feltankoljanak a főváros repülőterén.

Törökország pedig az exportkorlátozások ellenére engedélyezte 8 tonna, maszkok alapanyagaként használatos textil, valamint kézfertőtlenítő gél Magyarországra szállítását. Ahogy a magyar mondás tartja: bajban ismerszik meg igazán a jóbarát - fogalmazott Orbán Viktor.

A türk nyelvű államokat tömörítő Türk Tanácsnak tagja Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán. Magyarországnak 2018 óta megfigyelői státusza van a tanácsban.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×