A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal elutasította az iraki állampolgárok kérelmét, ezért a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság 2026. február 19-én Németország önkéntes elhagyására szólított fel két iraki állampolgárt, akik Görögország után Németországban is menedékjogért folyamodtak.

„Korábban két alsóbb szintű bíróság eltérően ítélt meg hasonló ügyeket: a stuttgarti törvényszék hatályon kívül helyezett egy kitoloncolási határozatot, mivel a Görögországban korábban megadott menekültstátusz elismerését Németországra nézve is kötelező érvényűnek tekintette. Ezzel szemben a kölni bíróság elutasított egy korábbi menedékjogi kérelmet, és fenntartotta a kitoloncolási határozatot” – idézte fel az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Dócza Edith Krisztina elmondta, hogy a Szövetségi Közigazgatási Bíróság a kölni testület álláspontját tekintette irányadónak, amely alapján a két iraki állampolgár ügyében is kitoloncolást elrendelő határozat született.

A döntés után Berlin a korábban Görögországban védelmet kapott személyek kiutasítását széles körben alkalmazhatja.

Felhívta a figyelmet, hogy a két iraki állampolgár Németországban nem jogosult ismételt védelemre, így a bíróság a kérelmezőket az ország elhagyására kötelezte, ha nem hagyják el Németország területét önként, akkor a hatóságok kitoloncolják őket a származási országba.

Németországban meglehetősen magas azoknak az érintettek a száma, akik korábban más országban, például Görögországban már védelemben részesültek. Dócza Edith Krisztina ismertetése szerint 2024-ben több mint 26 ezer menedékkérelmet nyújtottak be olyan migránsok, akik már korábban rendelkeztek görögországi menekültstátusszal. A 2025 első kilenc hónapjában, a nyilvánosság hozott adatok szerint több mint 110 ezer ilyen kérelmet fogadtak be.

„Ezek a kérelmezők valamelyik frontországban léptek be, és onnantól kezdve továbbhaladtak más, belsőbb európai országba. Nemcsak Görögországba érkezettekről beszélhetünk, hanem Olaszországba, Spanyolországba érkezettekről, illetve akár még Magyarországot is tekinthetjük ilyen belépési kapunak” – sorolta az elemző.

Európai hatás

Dócza Edith Krisztina a lipcsei bírósági döntés kapcsán úgy látja, hogy a menedékkérők visszaküldésének felgyorsítására irányuló politikai szándék erősödik Németországban, és európai uniós szinten is tapasztalható ez a tendencia. Hozzátette, hogy erre ösztökél a június közepén életbe lépő migrációs és menekültügyi paktum is, legalábbis az Európai Bizottság ebben bízik.

Az Európai Unió migrációs és menekültügyi paktumának hatékonysága ugyanakkor meglehetősen kétséges az elemző szerint, mivel több uniós tagállam, köztük Magyarország is elutasítja. „Egyes kormányok – akik részt vesznek az uniós intézkedésben – azt közölték, hogy nem fogják átvenni a bevándorlókat a frontországoktól, inkább fizetnek helyette, a megállapodás szerint 20 ezer euró/fős büntetési kötelezettséggel” – fejtette ki a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.