Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Gallyat visz csõrében egy fészket rakó fehér gólya a Hesse tartománybeli Biebesheim településen 2025. március 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Orbán Zoltán: ne dőljünk be az első gólyákról szóló híreknek, évtizedek óta több is nálunk telel

A megfigyelések szerint már a 2004/2005-ös téli időszakban hat fehér gólya Magyarországon töltötte a telet – mondta az InfoRádióban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Arról is beszélt, hogy a közhiedelemmel ellentétben a magyarországi fehérgólya-állomány „nem is magyar”, mert nálunk szinte csak fészkelnek, az életüknek több mint a felét úton vagy Afrikában töltik.

A MetFigyelő február 22-én, vasárnap számolt be róla a Facebook-oldalán, hogy megérkezett a telelésből Magyarországra az első fehér gólya. A Bács-Kiskun vármegyei Akasztó lakosai voltak azok a szerencsések, akik már a múlt hét végén fehér gólyát láthattak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője ugyanakkor a bejelentésre reagálva az InfoRádióban azt mondta, nehéz erről pontos és megbízható információt találni, mert nem működik olyan országos megfigyelő rendszer, amely adatokkal tudna szolgálni.

Orbán Zoltán fordulópontnak nevezte, hogy a 2004/2005-ös téli időszakban hat teljesen egészséges fehér gólya áttelt Magyarországon.

Korábban is volt rá példa, hogy egy-egy példány itt ragadt télre, de azok valamilyen betegség vagy sérülés miatt legyengültek, és azért nem tudtak útra kelni. Egyébként 2004 előttről nincsenek vagy nagyon hiányos hivatalos adatok vannak hazánkban áttelelő fehér gólyákról.

A szóvivő kiemelte: 2004 óta szinte minden télen maradnak itthon fehér gólyák, így egyáltalán nem rendkívüli, ha valaki ebben az időszakban fehér gólyát lát Magyarországon. Felidézte, hogy a 2006/2007-es időszakban 37 példány töltötte itt a telet. Ezeket az adatokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján rögzítik, de Orbán Zoltán tájékoztatása szerint „ezek a számok sem abszolút biztosak”.

A hazai madármegfigyelők számára már évtizedek óta él egy online felület, a birding.hu, ahol Orbán Zoltán minden évben március elején szokta megnézni, hogy az előző év októbere, novembere óta milyen adatokat töltöttek fel a fehér gólyákról. Orbán Zoltán megjegyezte:

mivel vannak olyan gólyák, amelyek nem költöznek el télen, „elég furcsán hangzik” az a mostani felütés, hogy megérkezett az első ilyen madár Magyarországra.

Mint mondta, tavaly decemberben a Somogy vármegyei Böhönyén maga is látott áttelelő fehér gólyát, amikor Zalakarosra tartott előadást tartani.

„Ugyanakkor egy nagyon lényeges üzenete mégiscsak van az ilyen megfigyeléseknek, mert most már papírunk is van róla, hogy jön a tavasz” – jegyezte meg a szóvivő.

A madárvonulásokat, illetve a különböző etológiai és ökológiai viselkedési formákat figyelve Orbán Zoltán szerint ki lehet jelenteni, hogy a magyarországi fehérgólya-állomány nem „magyar” fehér gólya, hanem olyan afrikai fehér gólya, amely északra, Európán belül adott esetben Magyarországra jön költeni. Hozzátette: a hazánkban fészkelő fehér gólyák életmenetét megvizsgálva kiderült, hogy azok a hosszú távú vonulók, amelyek a Szaharától délre lévő területekre repülnek el telelni,

nálunk szinte csak fészkelnek, egyébként pedig az életüknek több mint a felét úton vagy az otthonukban, valahol Afrikában töltik.

Az MME szóvivője elmondta: az elmúlt mintegy két évtizedben itthon a számításaik szerint 64 fehér gólyára sikerült különböző pályázati támogatások keretében műholdas jeladót tenni. Ahogy fogalmazott, ezeknek a segítségével, „nagyon érdekesen árnyalódott a kép”.

A gyűrűzési adatok ismeretében hosszú éveken át úgy tudták, hogy a magyarországi fehérgólya-állomány ősszel, télen a Szaharától délre, Szudán és Csád térségébe vonul. Még az 1920-as évekből származó feljegyzések szerint a Nílus völgyének környéke is célhelyszín volt. Később azonban felkerültek az említett műholdas jeladók a madarakra, és világossá vált, hogy néhány gólya jóval kisebb távolságot megtéve csak Izraelig megy el.

Mit okoznak a fényváltozások?

Ugyanakkor volt olyan megfigyelés is, ami arról tanúskodott, hogy

az egyik Magyarországon fészkelő fehér gólya az egyik évben Csád környékén telelt, majd a következő évben eljutott egészen a Dél-afrikai Köztársaságig.

A szóvivő megjegyezte: a madarak alapvetően nem a hőmérséklet alapján döntik el, hová vonulnak, hiszen egy gólya például „Fokváros mellől nem tudja, hogy 8-10 ezer kilométerre északra, milyen az időjárás, hanem a fényváltáson alapul a biológiai órájuk”.

Ahogy egyre közeleg a tavasz, úgy lesznek egyre hosszabbak a nappalok felénk, viszont az Egyenlítőtől délre ezzel szemben rövidülnek a nappalok.

Ezek a fényváltozások pedig olyan hormonális változásokat okoznak a madaraknál, amelyek aztán kiváltják a vonulási viselkedést.

A madarak nem kizárólag csapatban vonulnak, sokszor előfordul, hogy csak egy-egy példány indul útnak. Ebből a szempontból a fehér gólyák kicsit speciálisak, mert Orbán Zoltán megfogalmazása szerint „látszólag csapatban vonulnak, de amikor például reggel hatalmas felhőben kavarodnak, az alapvetően nem a csapatos vonulásból következik, hanem a repülési stratégiából”.

Összehasonlításképpen megjegyezte: az őszi vonulásuk „nyugdíjas maraton”, mert a következő költési szezon még nagyon messze van, viszont a tavaszi vonulás sokkal gyorsabb, mivel a hímek a tesztoszteronszint megemelkedése miatt minél előbb el akarják foglalni a fészkelő területet, aztán udvarolni szeretnének, várják a tojókat. „Ha azt mondjuk, hogy ugyanannál a fajnál az őszi vonulás száz egység, akkor a tavaszi vonulás 10 vagy 20” – tette hozzá az MME szóvivője.

(Nyitóképünk illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×