A Magyar Állami Operaház 2026/27-es „Keleti éj” címet viselő szezonja olyan premierekkel várja majd a közönséget, mint Bella Máté Passiójának ősbemutatója, valamint a Salome, a Pillangókisasszony és A trubadúr új rendezései. A műsorban kiemelt szerepet kap a centenáriumi Háry János, és természetesen nemzetközi sztárok is színpadra lépnek, köztük Anna Netrebko és Plácido Domingo. Hangsúlyos lesz az új évadban Bartók Béla művészete, ezen belül is A kékszakállú herceg vára című operája, amely színpadi rendezésben, A csodálatos mandarinnal párban és önálló koncertszerű változatban is hallható lesz.

Az Eiffel Műhelyházban lesz látható a Székely fonó, a 1956-os forradalom évfordulóján pedig Medveczky Ádám és Csiki Gábor karigazgató vezényletével az Operaházban ad Kodály-hangversenyt a Magyar Állami Operaház Zenekara. Ezen a játszóhelyen a bemutató között szerepel még az évadtematikához kapcsolódóan Delibes Lakmé című operájának keresztmetszete, melyet Szemenyei János visz színre, Cser Ádám vezényletével, átvezetőit Mogács Dániel írja és adja elő.

Sok érdekességet tartogat az az este is, amelyen nemcsak Debussy két ritkán hallható kantája, a bibliai példabeszéden alapuló A tékozló fiú, valamint Az üdvözült lány lesz látható színpadi változatban, hanem

Liszt Ferenc közelmúltban felfedezett operatöredéke, a Sardanapalo is, ami az utolsó ókori asszír uralkodó bukását dolgozta volna fel.

Két korábbi prózai előadás is új köntösben tér vissza az Eiffelbe. Az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából új színpadi változatban lesz látható Kornis Mihály shakespeare-i tragédiákat idéző könyve nyomán a Kádár utolsó beszéde. Az előadáshoz kapcsolódóan az Opera bemutatja Orosz István grafikusművész Rév Júlia álnéven publikált, Kádár lemeze című áldokumentumfilm-forgatókönyvének filmadaptációját, mindkettő Novák Tamás dokumentumfilmes rendezésében.

Az új évadban újra látható lesz első ízben az Operaházban Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című családi meseoperája. A Magyar Nemzeti Balett minden eddiginél több, 148 előadáson várja a közönséget. A Keleti éj évadtematikájába a többi között A bahcsiszeráji szökőkút, A kalóz és A bajadér előadásai illeszkednek, Seregi László halhatatlan művei közül ezúttal a Spartacus elevenedik meg, és első alkalommal látható az Operaházban A vágy villamosa.

A vasfüggönyön túl – újszerű akusztikai élmény az Operaházban

A Magyar Állami Operaház főigazgatója az InfoRádióban elmondta, hogy a dalszínház működtetése során több olyan nap is van – a következő évadban összesen 22 –, amikor zárva tartana az intézmény. Ennek az az oka, hogy a nagyszínpadon estig próbálnak egy-egy friss bemutatót, amely 5-6 nap múlva kerül a közönség elé.

„Ahogyan egy repülőtéren, folyamatosan indulnak el a darabok, általában egyheti, néha kétheti követéssel, de aznap nem tudunk játszani, mert nem lehet tíz perc alatt átdíszíteni a színpadot egy másik darabra, ami már be van próbálva" – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: mivel a függönyt leengedve az aktuális próba díszlete nem látszik, még mindig rendelkezésre áll egy 2-3 méteres rivalda a zenekari árokkal. A kevés szólistát igénylő darabok így díszlet nélkül, koncertszerű előadásként kerülhetnek a „szünnapokon” színpadra.

„Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vasfüggöny leengedésével milyen akusztikai környezet áll elő, tehát nem megy el a hang a 30 méteres zsinórpadlás kürtőjébe, és így az egész hangenergia kijut a nézőtérre, akkor a zeneakadémiait is bőven meghaladó akusztika jön létre az Operában” – vélekedett Ókovács Szilveszter.

Emelkedik a jegyár, de lesznek újabb kedvezmények

Az Operaház főigazgatója szerint ha valaki egy kétszemélyes drámát néz meg valahol, annak is van egy néhány ezer forintos ára.

„Ha a Diótörőnket vagy Aidánkat nézi meg, akkor azt több mint 400 ember állítja elő. Érdemes a jegyárat felszorozni százzal, kétszázzal – nyilván ennél lényegesen kevesebbe kerül az operaházi jegy, de van egy jelentős költsége, ami miatt nem lehet olcsón adni. Az adófizetők pénzéből, akik nem járnak az Operaházba, de a költségvetésen keresztül adóznak felénk, azoknak a pénzéből ugyanakkor már nem lehet többet kivenni. Viszont akkor azokat kell megkérnünk a teher viselésére, akik eljönnek az előadásra, mert egyébként 200 ezer forint körül lenne a jegyár, ha a teljes kiadást számolnánk, és az állam megtérítené ennek csaknem a 70 százalékát támogatáson keresztül, de a többit ki kell fizetni azoknak, akik eljönnek” – osztotta meg gondolatait Ókovács Szilveszter.

A főigazgató a jegyáremelés mértékére vonatkozó kérdésre azt válaszolta: az alapár húsz százalékkal emelkedik ugyan, de számos olyan kedvezmény vehető igénybe, amelyekhez újabbak is társulnak. Az évadra 35 százalékos kedvezményt nyújtó premier- és szabadbérletek március 6-a és április 7-e között válthatók, a jegyek értékesítse április 8-tól kezdődik.

Az alapárhoz képest 75 százalékos kedvezményt nyújtanak az Opera IC audiofil sorozat koncertszerű operaelőadásai.

„Nem az a cél, hogy kifosszuk a nézőinket, hanem az, hogy fenntartsunk egy működőképes operaházat”

– fogalmazott. Hozzátette még, hogy a dalszínház olyan minőséget céloz meg a külföldi elsővonalas, illetve legjobb magyar énekesek, valamint a kiváló művészegyüttesek felléptetésével, amelyekkel Európa legjobbjai között szerepel.

A teljes interjú alább meghallgatható.