A 3 millió forint alatti követelések mind pénzkövetelések, kötelező a fizetési meghagyás igénybevétele, 3 és 30 millió forint között pedig ez egy jogérvényesítési lehetőség; egy egyszerűsített eljárás, ahol a közjegyző a maga bírói jogállásának megfelelően ebben az eljárásban kiad egy felszólítást, egyfajta parancsot a kötelezettség címzettjének, hogy az ott szereplő összeget fizesse meg.

Erre többféle reakció lehet, mert lehet, hogy teljesen alaptalan a követelés, ilyenkor egy „formátlan ellentmondással” él a kötelezett, és átfordul perbe az eljárás, de ez az eseteknek egy elenyésző százalékában fordul elő, vagy tudja azt, hogy tényleg tartozik, de nem tudja megfizetni, ilyenkor kérhet részletfizetést. Van olyan is, hogy tudja azt, hogy tartozik, de nem annyival, és akkor megint csak elindul a kommunikáció a követelés jogosultja, illetve a kötelezettje között.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az InfoRádió megkeresésére mindezeken felül elmondta, az eljárások számosságának alakulásából több féle következtetést le lehet vonni:

1. kevesebb az ügylet
2. kevesebb a nem teljesítő személy
3. nagyobb a fizetési fegyelem
4. közmű- és hitelkártya-tartozások, parkolási és tömegközlekedési bírságok esetében is egyre kevesebb a fizetési meghagyás.

Az érdekességek között megemlítette az

ellentmondás lehetőségét:

ez az, amikor valaki vitatja a fizetési meghagyást. A magánszemélyek esetében ennek nincs is különösebb alaki követelménye, egy levelet kell küldeni annak a közjegyzőnek, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást, amire saját kezűleg ráírjuk, hogy a fizetési meghagyásnak ellentmondunk.

„Amennyiben géppel írjuk, akkor két tanúra is szükség van. Arra viszont felhívnám a figyelmet, hogy

az e-mailen küldött kommunikációnak nincsen bizonyító ereje,

mert ezt bárki küldheti az adott név alatt, így az nem számít határidőben benyújtott ellentmondásnak vagy bármiféle közleménynek a közjegyző felé. Tehát kerüljük az e-mailen való kapcsolattartást” – figyelmeztetett Tóth Ádám.