Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
319.15
bux:
144601.81
2026. július 23. csütörtök Lenke
Fecske pihen egy kajakon Szegedi Olimpiai Központ csónakházában 2016. június 30-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A klímaváltozás drámai hatása: kétmillió fecske hiányzik Magyarországról

2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.

A fecskék és más rovarevő állatok, így például a denevérek rendkívül fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben, fennmaradásuk így fontos lenne, de a fecskékre a klímaváltozás komoly veszélyt jelent – erről beszélt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban.

Kiemelte, minden egyes fecske legalább egy kilogramm rovart fogyaszt el, ameddig Magyarországon tartózkodik. Ebbe beletartoznak a gombostűfejnél alig nagyobb repülő muslicák és az ujjpercnyi méretű lágy legyek, böglyök is. Táplálékukban megtalálhatóak a mezőgazdasági, illetve kiskerti kártevők is, illetve a háziállatoknak, társállatoknak és az embernek is betegségeket terjesztő, veszélyes kórokozókat hordozó rovarok.

A fecskék jelenléte országos szinten nélkülözhetetlen biológiai védekezési potenciált jelent

– emelte ki a szóvivő.

Hozzátette, problémát jelent, hogy 2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt. 2010-ben ez a tendencia megállt, a média segítségét is kérő kampányaiknak köszönhetően. Ugyanakkor visszafordítani nem sikerült a trendet.

2010 óta stabil szinten áll a fecskeállomány, de ez továbbra is azt jelenti, hogy körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból. Így kétezer tonna kártevő, betegségeket terjesztő rovar „itt marad a nyakunkon”. Ennek hatására az emberek mérgekkel próbálják meg visszaszorítani ezeket a rovarokat, de jobb lenne, ha a fecskék végeznék el „ingyen, mindenféle környezeti terhelés nélkül” ezt a munkát – mondta el Orbán Zoltán.

Leggyakrabban a molnárfecske él velünk településeinken, nagyvárosainkban, a lakótelepeken. „Fontos, hogy minden egyes lakott fecskefészket kincsként kezeljünk” – tette hozzá a szóvivő. Hangsúlyozta, a fecskefészkek védettek, azokat nem lehet leverni. A költési időszakon kívül, november 1. és március 31. között „jó lenne” pótolni a fecskefészkeket műfecskefészkekkel. Ilyeneket lehet vásárolni is, de gipsz és fűrészpor keverékéből házilag is elkészíthetjük őket, ehhez útmutató is van az MME weboldalán.

Orbán Zoltán hozzátette, hogy a fecskéket az év 365 napján fenyegetik az időjárási szélsőségek, mivel specialisták. A klímaváltozással egyre gyakoribbak, erőteljesebbek és hosszabbak lesznek az évszakhoz képest szokatlan időjárási jelenségek. Példaként kiemelte, hogy ha a költési időszak elején, május-június környékén kéthetes, hűvös, 10 fok alatti esős időjárás lesz, akkor Európa sok térségében a fecskeállomány akár jóval több, mint 50 százaléka is elpusztulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

A „Her” már nem sci-fi – belépünk a kötődésgazdaság korába

Az emberi figyelem drága, fáradékony és korlátozott erőforrás. A mesterséges intelligencia ezzel szemben képes azt az érzetet kelteni, hogy mindig van ideje ránk. Válaszol, emlékszik, vigasztal, magyaráz, flörtöl, és soha nem néz az órájára. Ez nemcsak technológiai áttörés, hanem új gazdasági korszak kezdete is lehet. A figyelemgazdaság után jöhet a kötődésgazdaság.

Itt a bizonyíték, Sulyok Tamásnak békés öregkora lesz

A Sándor-palota közzétette a volt köztársasági elnök záró vagyonnyilatkozatát. Sulyok Tamásnak továbbra sincs autója, viszont öt ingatlanban félig tulajdonos, valamint van közel 80 millió forint megtakarítása is. A nyugdíja is nyilván magas lesz, de egyéb járandóságai még kérdésesek: jelenlegi fizetését Magyar Péter korábbi bejelentése szerint nem fogja élete végéig kapni, mint ahogy várhatóan Schmitt Pál és Novák Katalin sem.
inforadio
ARÉNA
2026.07.23. csütörtök, 18:00
Szécsényi Gábor
Az Autó főszerkesztője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×