Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Fecske pihen egy kajakon Szegedi Olimpiai Központ csónakházában 2016. június 30-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A klímaváltozás drámai hatása: kétmillió fecske hiányzik Magyarországról

2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt.

A fecskék és más rovarevő állatok, így például a denevérek rendkívül fontos szerepet töltenek be a rovarok elleni biológiai védekezésben, fennmaradásuk így fontos lenne, de a fecskékre a klímaváltozás komoly veszélyt jelent – erről beszélt Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban.

Kiemelte, minden egyes fecske legalább egy kilogramm rovart fogyaszt el, ameddig Magyarországon tartózkodik. Ebbe beletartoznak a gombostűfejnél alig nagyobb repülő muslicák és az ujjpercnyi méretű lágy legyek, böglyök is. Táplálékukban megtalálhatóak a mezőgazdasági, illetve kiskerti kártevők is, illetve a háziállatoknak, társállatoknak és az embernek is betegségeket terjesztő, veszélyes kórokozókat hordozó rovarok.

A fecskék jelenléte országos szinten nélkülözhetetlen biológiai védekezési potenciált jelent

– emelte ki a szóvivő.

Hozzátette, problémát jelent, hogy 2000 és 2010 között a magyarországi fészkelőfecske-állomány 62 százaléka eltűnt. 2010-ben ez a tendencia megállt, a média segítségét is kérő kampányaiknak köszönhetően. Ugyanakkor visszafordítani nem sikerült a trendet.

2010 óta stabil szinten áll a fecskeállomány, de ez továbbra is azt jelenti, hogy körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból. Így kétezer tonna kártevő, betegségeket terjesztő rovar „itt marad a nyakunkon”. Ennek hatására az emberek mérgekkel próbálják meg visszaszorítani ezeket a rovarokat, de jobb lenne, ha a fecskék végeznék el „ingyen, mindenféle környezeti terhelés nélkül” ezt a munkát – mondta el Orbán Zoltán.

Leggyakrabban a molnárfecske él velünk településeinken, nagyvárosainkban, a lakótelepeken. „Fontos, hogy minden egyes lakott fecskefészket kincsként kezeljünk” – tette hozzá a szóvivő. Hangsúlyozta, a fecskefészkek védettek, azokat nem lehet leverni. A költési időszakon kívül, november 1. és március 31. között „jó lenne” pótolni a fecskefészkeket műfecskefészkekkel. Ilyeneket lehet vásárolni is, de gipsz és fűrészpor keverékéből házilag is elkészíthetjük őket, ehhez útmutató is van az MME weboldalán.

Orbán Zoltán hozzátette, hogy a fecskéket az év 365 napján fenyegetik az időjárási szélsőségek, mivel specialisták. A klímaváltozással egyre gyakoribbak, erőteljesebbek és hosszabbak lesznek az évszakhoz képest szokatlan időjárási jelenségek. Példaként kiemelte, hogy ha a költési időszak elején, május-június környékén kéthetes, hűvös, 10 fok alatti esős időjárás lesz, akkor Európa sok térségében a fecskeállomány akár jóval több, mint 50 százaléka is elpusztulhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×