eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Résztvevők a Semmelweis Egyetemhez tartozó Koltai Jenő Sportközpontban megrendezett Pont Ott Partin 2014. július 24-én. Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba.
Nyitókép: MTI Fotó: Kallos Bea

A gazdasági változások elmosták a felvételi ponthatárokat is

A magasra emelt ponthatárok miatt túl kevés gazdasági vagy jogász végzettségű fiatal került ki az egyetemekről, ezért csökkennek a felsőoktatási felvételi ponthatárok. Idén 41 kiemelt szak esetében 400 pontban határozta meg a bekerülési határ értékét a szakminiszter.

Alapszakok és osztatlan képzés esetén egységesen 280 pont a jogszabályi minimum a felsőoktatási felvételi eljárás során - mondta az InfoRádiónak Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. De van 41 olyan szak - például a pedagógusképzés, társadalomtudományi, bölcsészettudományi szakok tartoznak ide -, ahol főszabály szerint magasabbak a ponthatárok, amelyekről a felsőoktatásért felelős miniszter dönt. Ebből a 41-ből volt 21 olyan szak, ahol kiemelkedően magas volt a bejutási küszöb az elmúlt években.

Idén, a jogászképzés kivételével egységesen 400 pontban határozta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt a miniszteri minimumpontot, ami alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre - jelentette be a helyettes államtitkár. Horváth Zita szerint

ez nem azt jelenti, hogy 400 ponttal feltétlenül be lehet kerülni, csak annyit, hogy ez alatt nem.

A változást részben a munkaerő-piaci igények kényszerítették ki. A munkáltatói és a diplomás pályakövetési rendszer visszajelzése alapján kiderült, hogy azoknál a szakoknál, ahol korábban úgy tűnt, hogy túltermelés van - és azért emelték meg ennyire a ponthatárokat kormány, hogy ezekről a területekről inkább hiányszakmák felé terelje a jelentkezőket -, a gazdasági élet változásai 5-7 év alatt ezen módosítottak.

A gazdaságtudományi területen végzettek nagyon gyorsan el tudnak helyezkedni viszonylag jó kereseti lehetőséggel, vagyis szükség van rájuk - említett egy példát Horváth Zita. Ugyanez a helyzet a jogászvégzettségűekkel is. Ráadásul a megemelt ponthatárok a jogászképzés esetében tovább erősítették a főváros dominanciáját az államilag támogatott képzéseknél, a vidéki intézményeknél pedig tovább szűkült az olcsóbb képzési lehetőségek esélye, amit részben fizetőképes kereslet hiányában nem pótolt az önköltséges hallgatói létszám - mondta a helyettes államtitkár.

"Ezért a szakmai jelzések alapján úgy tűnt, hogy muszáj valami módon beavatkozni, és ezért volt szükség arra, hogy a jogászképzés esetén még a 400 miniszteri minimumpontot 350-re szállítsuk le"

- közölte Horváth Zita. Szerinte a hallgatói létszám összességében nem nagyon módosul majd, hanem átterelődik a hallgatók egy része államilag támogatott képzésre. A gazdaságtudományi területen, vagy ahol 400-ra szállították le a ponthatárt ott azért épp itt húzták meg a határt, mert egy színjeles középiskolai végzettség és érettségi épp ennyit ér. A pluszpontok rendszere nem változik. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható a felvi.hu oldalon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×