Infostart.hu
eur:
349.44
usd:
300.97
bux:
138730.73
2026. június 17. szerda Alida, Laura
Résztvevők a Semmelweis Egyetemhez tartozó Koltai Jenő Sportközpontban megrendezett Pont Ott Partin 2014. július 24-én. Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén 106 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatásba.
Nyitókép: MTI Fotó: Kallos Bea

A gazdasági változások elmosták a felvételi ponthatárokat is

A magasra emelt ponthatárok miatt túl kevés gazdasági vagy jogász végzettségű fiatal került ki az egyetemekről, ezért csökkennek a felsőoktatási felvételi ponthatárok. Idén 41 kiemelt szak esetében 400 pontban határozta meg a bekerülési határ értékét a szakminiszter.

Alapszakok és osztatlan képzés esetén egységesen 280 pont a jogszabályi minimum a felsőoktatási felvételi eljárás során - mondta az InfoRádiónak Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár. De van 41 olyan szak - például a pedagógusképzés, társadalomtudományi, bölcsészettudományi szakok tartoznak ide -, ahol főszabály szerint magasabbak a ponthatárok, amelyekről a felsőoktatásért felelős miniszter dönt. Ebből a 41-ből volt 21 olyan szak, ahol kiemelkedően magas volt a bejutási küszöb az elmúlt években.

Idén, a jogászképzés kivételével egységesen 400 pontban határozta meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium azt a miniszteri minimumpontot, ami alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre - jelentette be a helyettes államtitkár. Horváth Zita szerint

ez nem azt jelenti, hogy 400 ponttal feltétlenül be lehet kerülni, csak annyit, hogy ez alatt nem.

A változást részben a munkaerő-piaci igények kényszerítették ki. A munkáltatói és a diplomás pályakövetési rendszer visszajelzése alapján kiderült, hogy azoknál a szakoknál, ahol korábban úgy tűnt, hogy túltermelés van - és azért emelték meg ennyire a ponthatárokat kormány, hogy ezekről a területekről inkább hiányszakmák felé terelje a jelentkezőket -, a gazdasági élet változásai 5-7 év alatt ezen módosítottak.

A gazdaságtudományi területen végzettek nagyon gyorsan el tudnak helyezkedni viszonylag jó kereseti lehetőséggel, vagyis szükség van rájuk - említett egy példát Horváth Zita. Ugyanez a helyzet a jogászvégzettségűekkel is. Ráadásul a megemelt ponthatárok a jogászképzés esetében tovább erősítették a főváros dominanciáját az államilag támogatott képzéseknél, a vidéki intézményeknél pedig tovább szűkült az olcsóbb képzési lehetőségek esélye, amit részben fizetőképes kereslet hiányában nem pótolt az önköltséges hallgatói létszám - mondta a helyettes államtitkár.

"Ezért a szakmai jelzések alapján úgy tűnt, hogy muszáj valami módon beavatkozni, és ezért volt szükség arra, hogy a jogászképzés esetén még a 400 miniszteri minimumpontot 350-re szállítsuk le"

- közölte Horváth Zita. Szerinte a hallgatói létszám összességében nem nagyon módosul majd, hanem átterelődik a hallgatók egy része államilag támogatott képzésre. A gazdaságtudományi területen, vagy ahol 400-ra szállították le a ponthatárt ott azért épp itt húzták meg a határt, mert egy színjeles középiskolai végzettség és érettségi épp ennyit ér. A pluszpontok rendszere nem változik. A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy minden ezzel kapcsolatos információ megtalálható a felvi.hu oldalon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Azért is spórolnak egyes csapatok az erejükkel, mert a létszámbővítés és a lebonyolítás miatt könnyebb továbbjutni a csoportból a vb-n, és az igazán nehéz meccsek a torna második részében következnek – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor. A sportfogadás-szakértő szerint a gyengébb kezdés ellenére a spanyolok és a brazilok továbbra is ugyanolyan jó eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre.

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Lendületet adott a tőzsdéknek a hétvégi iráni-amerikai megállapodás híre, a Dow új csúcsra ment a hétfői kereskedésben és kedden tovább emelkedik, ma reggel a Nikkei is történelmi csúcsot döntött, és az európai indexek is szemmel látható pluszban állnak, amit az olajár mai esése is segít. A SpaceX ma is szárnyal, így lekörözte az Amazont és a Microsoftot is piaci kapitalizációban, már a negyedik legnagyobb amerikai vállalat. A magyar tőzsdén ma felülteljesít a Mol a blue chipek közül, a céggel kapcsolatban több fontos hír is napvilágot látott, délután bejelentették, hogy megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról. Az amerikai tőzsdék felemás hangulatban zártak, egyedül a Dow Jones fejezte be zöldben a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×