Egy 2014-es rendelet értelmében a következő tanévtől a felsőoktatási felvételi követelménye lesz legalább egy középfokú (B2-es, komplex) nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű okirat. Az Oktatási Hivatal adatai szerint ha már idén érvényes lett volna ez a szabály, a diákok közel harmada pórul járt volna.

Alap és osztatlan képzésre összesen 60982 hallgatót vettek fel, közülük 41795-nek volt legalább középfokú nyelvvizsgája, ami 69 százalékos arány.

A kötelező nyelvvizsga 19187 diák, vagyis 31 százalék felvételét gátolta volna meg

– írja a hivatalos adatok alapján a magyarnarancs.hu.

A bölcsészek 88 százaléka rendelkezett nyelvvizsgával, ez a legjobb arány. A legrosszabb a helyzet a művészetközvetítés területen tanulóknál: mindössze 35 százaléknak van vizsgája.

A pedagógusképzésbe felvettek mindössze közel felének, 53 százalékának volt nyelvvizsgája, mintegy 3500-an kiszorultak volna a felősoktatásból, ha már élne a szabályozás.

Az országos átlagot a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a BME, az ELTE, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Egyetem és egyedüli vidékiként a Szegedi Tudományegyetem haladta meg. A frissen felvett hallgatók felének nincs nyelvvizsgája az egri Eszterházy Károly Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen, míg a rangsor végén 29 százalékos aránnyal a szegedi Gál Ferenc Főiskola áll.

A lap úgy tudja, a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga jövő évi bevezetését a felvételi eljárásban.