eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond a kamara gazdasági évnyitóján a Boscolo Budapest szállodában 2018. március 6-án. Az asztalnál Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György 330 pontos programot hirdetett meg

Az osztrák fejlettségi és életszínvonal 2030-ra akkor elérhető, ha 2 százalékos fejlődési előnye van Magyarországnak Németországgal és Ausztriával szemben - fogalmazott a jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerdai gazdasági évadnyitóján.

Több éves hagyományt folytatva Orbán Viktor társaságában zajlott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvénye, Parragh László, a kamara elnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök is beszédet mondott - írja a Portfolio.hu.

Matolcsy György: több fordulat is szükséges

"A fenntartható felzárkózás az igazi célunk, ehhez versenyképességi reformokra, fordulatokra van szükség" - mondta Matolcsy György.

2030-ig Magyarország végrehajthat egy olyan versenyképességi fordulatot, ami fenntarthatóvá teszi az eddigi eredményeket

a jegybankelnök szerint.

Úgy látja, hogy ha nem vállaljuk a fordulatot, akkor Magyarország relatív fejlettsége "beragad egy történelmi szintre Ausztriával szemben", de "mi szeretnénk a 80-100 százalékos szintet elérni".

A cél eléréséhez szerinte az osztrák-német növekedési szinthez képest plusz 2 százalékra van szükség.

Szerinte ha képesek vagyunk évente 4-4,5 százalékos vállalti termelékenységnövekedést elérni, tíz év alatt megduplázni a reálkereseteket, akkor el lehet érni a célt.

Az MNB elnöke szerint a kétezres években a magyar növekedés nem volt fenntartható, de az elmúlt években az EU egyik növekedési motorjává váltunk. Egyértelműen a legsikeresebb válságkezelést láthattuk Magyarországon az Európai Unión belül - szögezte le.

A jegybank elnöke szerint

2012 közepétől megindult a növekedési fordulat, ami példátlanul gyors és sikeres volt, talán az 1945 utáni talpra álláshoz hasonlítható csak.

Matolcsy György szerint 12 fordulatot tettek meg, amik növekedési pályára helyezték Magyarországot. Innen a következő cél a fenntartható felzárkózás egy új versenyképességi fordulattal. A jegybank több száz szakembere dolgozik egy versenyképességi fordulatot megalapozó anyagon 2016 óta, ma pedig

egy új, 330 pontból álló versenyképességi javaslatcsomagot tett közzé az MNB.

"Mi ismét egy

egyszámjegyű szja

mellett tesszük le a voksunkat, ami sok kockázatot kiküszöböl, láthatatlanul emeli a reálbéreket, a nettó béreket" - mondta Matolcsy.

A jegybank elnöke 12 területet javasol egy második hullámos adóreformmal egy új pénzügyi modellel, az állam átalakításával. "Cél a GDP-arányos hitelállomány duplázódása egészséges szerkezettel, fix kamatozással, hosszú futamidővel" - tette hozzá.

Szerinte magyar kézben kell tartani a magyar államadósságot, ez a következő hat évben elérhető. "Egyértelmű, hogy a pénznek van szaga, és egyértelmű, hogy az a jó, ha az utolsó fillér is magyar kézben van" - tette hozzá.

Demográfiai fordulatra is szükség van,

évente 110 ezer körüli magyar újszülöttre van szükség

- folytatta az MNB elnöke. Ezen a területen 46 javaslatot tettek közzé. Egészségügyi területen 39 javaslatuk van, részletesen írnak a magánegészségügyről is.

Varga Mihály: nem kérünk új IMF-csomagot

Az ország kipróbálta néhányszor, hogy a növekedés megelőzte az egyensúlyt, és annak egy IMF-csomag lett a vége. maradjunk annál, hogy egyensúly és növekedés - kezdte előadását Varga Mihály, aki szerint "van még tartalék" a magyar gazdaságban, "egyáltalán nem irreális, hogy a jelenlegi növekedési különbséget fenntartsuk", közben viszont figyelni kell a lefelé mutató kockázatokra is.

A cél, hogy

2022 végéig 60 százalék alá csökkenjen a magyar államadósság a GDP arányában

- szögezte le a pénzügyminiszter. Idén várhatóan 70 százalék alatt lesz ez a ráta a tavaly év végi 70,9 százalék után.

A költségvetési hiányt továbbra is 3 százalék alatt tervezik tartani, az inflációs környezet pedig jelenleg kedvező Magyarország számára.

Szerinte fontos lenne, hogy a magyar vállalatok ne megtakarítók, hanem hitelfelvevők legyenek, ebből lesznek beruházások, munkahelyek.

Inkább takarítson meg a lakosság

- mondta Varga Mihály.

A miniszter egy hat pontból álló versenyképesség stratégiáról is szólt, ami 2023-ig jelöli ki a fő irányokat.

A minimálbérrel kapcsolatban a kormány továbbra is a munkavállalók és a munkáltatók tárgyalására hagyatkozik.

A munkanélküliséggel kapcsolatban elmondta, 3 százalék alatti szám hamarosan elérhető.

A magyar adósságfinanszírozásra kitérve elmondta,

új befektetései termékeket fog piacra dobni az állam

- még idén.

Parragh László a növekedés feltételeiről

"2013 után a magyar gazdaság egyértelmű növekedő pályára állt, ma már reál konvergenciáról beszélhetünk Németországgal összehasonlítva" - közölte első megszólalóként Parragh László kamarai elnök. Szerinte ez nagyon nagy eredmény, "nem a szél fújta össze", a kormány, a jegybank és a gazdasági szereplők együttműködése teremtette meg.

Varga Mihály pénzügyminiszternek Parragh igazat adott abban, hogy a magyar gazdasági növekedés tavaly ősszel elérte a csúcsát, de úgy gondolja,

egy magas szint tartható továbbra is. Ennek feltételei között a jelenlegi gazdasági és társadalompolitika folytatását, a termelékenység javítását, a függőségek (például autóipar) tompítását és a magyar tulajdon növelését jelölte meg,

illetve az innovativitásra alapuló gazdaságot.

A nagy bejelentések eseménye

Minden évben nagy figyelem övezi a február végén, március elején tartott rendezvényt, amelyen Orbán Viktor hosszú évek óta beszédet mond, az elmúlt években többször is előfordult már, hogy komolyabb bejelentést tartogatott erre az alkalomra a miniszterelnök.

2018-ban a 4 százalékos növekedési célt, a 2022-re megvalósuló teljes foglalkoztatottságot, az emelkedő minimálbért és családpolitikai intézkedést ígért a kormányfő.

Orbán Viktor beszédét külön cikkben követjük majd percről percre és élőben hallgathatja azt az InfoRádióban is!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×