Az MKIK gazdasági évnyitó rendezvényén Orbán Viktor beszélt arról (itt meghallgathatja a miniszterelnök teljes előadását), hogy milyen intézkedésekre lesz szükség a következő években ahhoz, hogy Magyarország tartós felzárkózási pályára álljon. A Magyar Nemzeti Bank már letett egy 330 pontos javaslatsort, de a Pénzügyminisztérium is készített egy 90 oldalas dokumentumot a versenyképesség javításának lehetőségeiről.

Egy részük az adórendszer szükséges átalakításáról szól, ezt vette górcső alá a Portfolio.

Munkára rakódó terhek további mérséklése

A szociális hozzájárulási adó mértékének ütemezett csökkentése eredményeként a régiós és OECD összevetésben is magas munkát terhelő adók csökkenésnek indultak, de a PM szerint Magyarországnak el kell érnie a visegrádi országok adóelvonási szintjét. Ezen belül kiemelt jelentőségű a munkára rakódó közterhek és a beruházásokat visszafogó terhek csökkentése. Erre szükség esetén a gazdaság fehéredése és az egészségügyi kockázatot vagy környezetterhelést jelentő termékekre, szolgáltatásokra kivetett, jellemzően fogyasztási adók súlyának növelése biztosíthat fedezetet.

A hazai kkv-k számára további adókedvezmények biztosítása

A PM hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára az adóügyintézés egyszerűbb és gyorsabb jellege, és a nyereségadón túli terhek, így különösen a munka terheinek szintje is fontos tényező. Ennek érdekében hozták létre az önfoglalkoztatók számára a kisadózók tételes adóját (kata), míg a nagyobb kis- és középvállalkozások számára a kisvállalati adót (kiva).

A PM szerint még szükség lenne:

• A kiva belépési értékhatárok emelésére a kisvállalkozás definíciója szerinti összeghatárokig.
• A kiva-kulcs csökkentésére a 6 éves adó- és bérmegállapodás lépéseivel összhangban - ezzel biztosíthatók a kedvezményes bérterhek kisvállalati körben.
• A kata szabályrendszerének finomhangolására a káros verseny visszaszorítása és az önfoglalkoztatók számára kínált nyugellátás értékének megőrzése érdekében.

A vállalati beruházások élénkítése

Az alacsony társaságiadó-kulcs mellett kedvezőtlen a társasági adó túlságosan komplex, helyenként túlszabályozott jellege, amely közvetlen beruházási és közvetett, adminisztrációs akadályt is jelent a vállalatok fejlődése szempontjából. A minisztérium emiatt javasolja, hogy:

• Lazítsák a beruházások fejlesztési tartalék keretei közt történő leírásának korlátait, ezáltal ugyanis javítható lenne a termelékenység.
• A csoportadózás lehetőségének megteremtését, valamint a nemzetközi adózást érintő szabályok versenyképességi szempontokat is szem előtt tartó felülvizsgálatát, növelve ezzel az ország vonzerejét.
• Az értékcsökkenési szabályok, a veszteségelhatárolás, az előlegkiegészítési kötelezettség és a kedvezményrendszer újragondolását.

Az adórendszer egyszerűsítése

Magyarországon jelenleg mintegy 60 különböző közteherfajta létezik, melyből a 15 legnagyobb adja a bevételek több mint 92 százalékát, a 40 legnagyobb pedig a 99 százalékát. Emiatt a PM azt javasolja, hogy a kormány:

• vonja össze a munkavállalói járulékokat, egységesítse a járulékalapokat
• egyszerűsítse a magánszemélyek önálló, vállalkozási és őstermelői jellegű jövedelmeire vonatkozó szabályrendszert
• konszolidálja a gépjárművek adóztatását
• csökkentse a kisadók számát

Adóadminisztráció csökkentése

az adminisztráció, illetve az ezzel járó költségek csökkentése érdekében a PM szerint szükséges lenne:

• a bevallások, adatszolgáltatások egyszerűsítési lehetőségeinek átfogó vizsgálata
• az adóhatósági folyamatok teljes körű elektronizációja és a hatóságok közti információcsere lehetőségeinek kiszélesítése
• az adóhatóság által kiajánlott adatszolgáltató szoftverek körének bővítése, a vállalati adók egy része esetén pedig lehetővé válik az adóhatóság által jóváhagyott adatszolgáltató rendszerekre épülő bevallástervezetek automatikus elkészítése is

A gazdaság fehérítése

A PM szerint az elmúlt években jelentős előrelépés történt Magyarországon a szürkegazdaság visszaszorításában, de még szükség van:

• a valós időben gyűjtött információk hatósági körének bővítésére
• az építésgazdaság szabályszerű és tisztességes működésének szigorúbb felügyeletére.

A digitális gazdaság fejlesztése

A PM kiemelt stratégiai célnak tekinti a hazai vállalkozások digitalizációjának növelését, amelyhez egyszerre támogató és kényszerítő eszközök kidolgozása szükséges. A lényeg, hogy azon vállalkozások, amelyek kizárólag elektronikus formájú számlákat állítanak ki, előnyben részesüljenek, ezáltal ösztönözve őket a papír alapú számlák elhagyására, és digitalizációjuk elősegítésére.

A PM számításai szerint a teljes program közvetlenül nézve a GDP-arányos egyenleget közel 1 százalékkal rontaná, az általuk generált növekedési hatás miatt azonban az összesített egyenleghatás jóval kevésbé lenne negatív, sőt, 2023-ra pozitívba is fordulna.