Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Pexels

Mindenki eleve bekerülne a magán-egészségügyi rendszerbe - az állami mellett

Jelentős átalakításokat javasol az egészségügy finanszírozási rendszerében a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi programja. Minden munkavállaló alanyi jogon bekerülne egy egészségpénztárba, és igénybe vehetné a magánbiztosító szolgáltatásait is.

Szerdán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján Matolcsy György jegybankelnök jelentette be a Versenyképességi program 330 pontját, külön kitérve rá, hogy több tucatnyi pont foglalkozik az egészségügy átalakításával, mégpedig olyan módon, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben támaszkodna az állami egészségügy a magánszektorban zajló gyógyításra.

"A jelenlegi rendszer továbbfejlesztése lenne; ebben a pillanatban Magyarországon a GDP arányában 7,4 százaléknyi forrást fordítanak az egészségügyi kiadásokra, ez elmarad az Európai Unió szintjétől. Szintén problematikus, hogy 2,2 százalék közvetlenül a háztartások zsebéből fizetődik ki, nagyobb részt állami forrásból, kis részben magánpénztári szolgáltatókon keresztül" - egészítette ki az elhangzottakat az InfoRádiónak Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.

A Magyar Nemzeti Banknál átgondolták az egészségügyi szolgáltatók rendszerét, és úgy látják, hatékonyabban, olcsóbban is el lehetne érni ezeket a szolgáltatásokat a rendelkezésre álló forrásból. Ugyanakkor ha emellett normatív támogatás vagy adókedvezmény formájában nyújtott finanszírozást is "odatesz" az állam, és a munkáltatókat is ösztönzik - például adókedvezménnyel -, hogy támogassák ezt a rendszert, akkor az egészségügyi kiadási arány, az arra fordított pénz összege növekedhet.

A jegybank által javasolt rendszer úgy nézne ki, hogy

alanyi jogon mindenki bekerülne a magánrendszerbe is, és saját maga döntené el, hogy mennyi pénzzel "száll be" a pénztárba.

"Ebben a pillanatban noha a magán-egészségügyi biztosítási szolgáltatások rendelkezésre állnak, ezt rendkívül kevesen veszik igénybe. Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban helyeznek pénzt a rendszerbe" - mondta Binder István, hozzátéve, a szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíj-biztosítási "zsebe" is lenne.

A munkáltatók számára tehát a befizetéseket adó- és járulékmentessé tennék.

Hogy mire lenne használható az egészségpénztári tagság?

"Például egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos műtéti kiadásokra, vagy biztosító által finanszírozott egyéb, váratlan kiadásokra. De nem az állami rendszert váltaná fel

az alanyi egészségpénztári tagság" - tette egyértelművé Binder István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×