eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Kiderült, mikor sztrájkolhatnak a közszolgálati dolgozók

Március 14-én országos sztrájkot tartanak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a hozzá csatlakozó érdekképviseletek, ha addig nem tudnak megállapodni követeléseikről a kormánnyal.

Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdet sztrájkot. A sztrájkban további szakszervezetek működnek együtt a két érdekképviselettel.

Az MKKSZ elnöke közölte: a kormányzat rendkívül rosszul bánik munkavállalóival, kirívóan sérelmesnek tartják, hogy 11 éve nem emelték a 17 ezer önkormányzati dolgozó bérét.

Elfogadhatatlan számukra továbbá a munka törvénykönyvének módosítása, a "rabszolgatörvény", amely 400 órára növeli a túlmunkát és 3 éves munkaidőkeretet állapít meg. Ezért egyik követelésük ennek visszavonása - tette hozzá.

Boros Péterné azt mondta, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka "a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika" és "a teljesen összekuszált bérrendszer", elsősorban ezen szeretnének változtatni. Javaslatuk az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimál tarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre.

Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

Flaskár Melinda, a SZÁD titkára azt mondta, azért kell követeléseiket sztrájkkal is nyomatékosítani, mert a kormányzatnak anyagi, erkölcsi adóssága van a szociális szektor dolgozóival szemben.

A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi közt a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követelnek. A kormányzati igazgatásban dolgozók például az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását szeretnék elérni. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.

Mindhárom ágazat közös követelése a "rabszolgatörvény" visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×