Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella

Kiderült, mikor sztrájkolhatnak a közszolgálati dolgozók

Március 14-én országos sztrájkot tartanak a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a hozzá csatlakozó érdekképviseletek, ha addig nem tudnak megállapodni követeléseikről a kormánnyal.

Boros Péterné, az érdekképviselet elnöke elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdet sztrájkot. A sztrájkban további szakszervezetek működnek együtt a két érdekképviselettel.

Az MKKSZ elnöke közölte: a kormányzat rendkívül rosszul bánik munkavállalóival, kirívóan sérelmesnek tartják, hogy 11 éve nem emelték a 17 ezer önkormányzati dolgozó bérét.

Elfogadhatatlan számukra továbbá a munka törvénykönyvének módosítása, a "rabszolgatörvény", amely 400 órára növeli a túlmunkát és 3 éves munkaidőkeretet állapít meg. Ezért egyik követelésük ennek visszavonása - tette hozzá.

Boros Péterné azt mondta, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka "a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika" és "a teljesen összekuszált bérrendszer", elsősorban ezen szeretnének változtatni. Javaslatuk az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimál tarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre.

Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

Flaskár Melinda, a SZÁD titkára azt mondta, azért kell követeléseiket sztrájkkal is nyomatékosítani, mert a kormányzatnak anyagi, erkölcsi adóssága van a szociális szektor dolgozóival szemben.

A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi közt a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert követelnek. A kormányzati igazgatásban dolgozók például az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását szeretnék elérni. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.

Mindhárom ágazat közös követelése a "rabszolgatörvény" visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Címlapról ajánljuk
A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

Tizenegyes-párbajban a PSG nyerte meg a budapesti BL-döntőt, Az 1–1-re végződött 120 perc után a szétlövésben az Arsenal addigi legjobb mezőnyjátékosa, Gabriel hibázott az utolsó lövésnél

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×