Közös tüntetést szerveznek a szakszervezetek a Munka törvénykönyvének tervezett módosításai miatt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádiónak elmondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány nem egyeztetett velük a túlórakeret növeléséről, amivel egyébként nem értenek egyet. Nem kizárt, hogy sztrájkokat és útlezárásokat is szerveznek – tette hozzá.
„Nem egy európai mód, hogy ilyen törvényjavaslatokat képviselői módosítósító útján nyújt be a parlamentnek a kormányzat” – mondta Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hozzátette: hosszas tárgyalások és hatástanulmányok szükségesek az ekkora horderejű módosításnál. Szerinte meg kell nézni, hogy a 36 hónapra elrendelhető munkaidőkeret és a 400 óra túlmunka milyen hatással lesz a munkavállalókra, egészségi állapotukra és a piacra.
A szakértő kiemelte: a dolgozók túlterhelése egészségügyi kockázatokat rejt.
„Amit nyernek a túlmunkával a munkáltatók, azt ki fogják majd fizetni táppénznek”
– fogalmazott.
Ezeket érdemes végiggondolni, és egy átfogó tárgyalást tartani az illetékes szövetségek, a kormány és más szakértők között – hangsúlyozta. Amennyiben megállapodás születik, azt a kormány benyújthatja törvénymódosításként, és a képviselők „nyugodt szívvel tudják megszavazni” – tette hozzá.
Jelenlegi formájában elfogadhatatlan a javaslat és nagy károkat okoz a munkavállalóknak, továbbá uniós jogszabályt is sért
– fejtette ki Kordás László.
Annak érdekében, hogy a javaslat a végszavazás előtt módosuljon, szombaton tüntetést szerveznek a szakszervezetek 10 órakor a Jászai Mari téren. Ha mégis megszavazzák, és a munkáltatók élni kívánnak a törvény adta új lehetőségekkel, sztrájkot is szerveznek az adott munkaadóval szemben, de szóba kerülhet az utak és ipari parkok lezárása is.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldDemonstrációt, sztrájkot és útlezárásokat is szervezhetnek a Munka törvénykönyvének módosítása miatt
A posztszovjet térség szakértője szerint az egykori német kancellár kézenfekvő megoldás Vlagyimir Putyin számára közvetítőként a tárgyalásokhoz, hiszen régi barátok, ráadásul 2014 és 2022 után is megmaradt „hűségesnek” Moszkvához.
Az új kormány első rendeletei azokról az ügyekről szólnak, amelyek kapcsán vizsgálatok indulnak és amilyen ügyeket nyilvánosságra fognak hozni. A pénzügyminiszter különleges jogköröket kapott, vizsgálják a kórházak klímáit, ügynökakták, kegyelmi ügy, titkos szerződések, kormányhatározatok – hosszú a lista.
Május 13-ától hivatalosan is átvette az ország vezetését a Magyar Péter vezette Tisza-kormány, amely első, éjjelbe nyúló ülését az aszályra hivatkozva is Ópusztaszeren tartotta. Csütörtök délután megkezdődött az átadás-átvétel utolsó fázisa is. A volt kormány irányítói átadták posztjukat az újonnan megalakult Tisza-vezetésnek. Ruszin-Szendi Romulusz 10 új szabadnapot jelentett be az állománynak, és más nagy bejelentéseket is tett a minisztériumi munka kezdetéről.
Kell adózni az osztalék után? Mi határozza meg, mennyi osztalék jár? Mennyi osztalékot fizetnek a legnagyobb hazai cégek? Minden, amit a 2026-os osztalékfizetésekről tudni lehet.