Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy a baj a rákdiagnosztikában

Nagy a baj a rákdiagnosztikában

Az utóbbi hónapokban 70 százalékkal kevesebb páciens kapott beutalót PET/CT vizsgálatra.

Nem a beteg kevesebb, a beutalási rend rossz - írta a Népszava. A korábbi papíralapú beutalást elektronikus felületre terelte a kormányzat a nyár közepén. A változtatás részleteit miniszteri rendelet pontosította volna, ám ez a mai napig nem készült el. Ennek ellenére is elindította azonban az új rendszert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Így nyár óta a korábbi hat PET/CT bizottság helyett, most 12 albizottság engedélyezhetné online az amúgy nem olcsó – az állam számára 192 ezer forintba kerülő – diagnosztikai eljárást.

Ám az érdekeltek szerint a rendszer hatékonysága most mégis rosszabb, mint amikor még országszerte küldöncök vitték hetente egyszer a betegek kartotékjait a bírálatra. Míg korábban elegendő volt a kezelő orvos által papíron a PET/CT bizottságnak írt javaslat, addig a mostani rendszerben egy online felületen kell a beteg összes adatát, kórtörténetét feltölteni. Ráadásul a korábbi egylépcsős bírálat is, három lépcsőssé vált.

A rendszer nehézkességét jól példázza, hogy

az évente a közköltségre rendelhető 30 ezer vizsgálatból most, a pénzügyi év vége előtt néhány héttel még tízezer kihasználatlan.

Onkológusok szerint az új elektronikus beutalót csak az orvos töltheti ki, és ehhez valamennyi olyan adatot be kell „másolni” amely a kezeléssel kapcsolatban keletkezett. (Korábban ezek összegyűjtését – akár más intézményekből is – továbbá rögzítését delegálni tudták a szakdolgozó munkatársaikra.) Most még az is gondot jelent az adatok továbbításánál, hogy nincsen szkennerük.

A Népszava cikke szerint van olyan területi onkológiai centrum, amely már egyáltalán nem kér betegeinek ilyen vizsgálatot, mondván: nem kínlódnak vele.

Az országban működő nyolc szolgáltató együtt július óta a korábbi havi 500-zal szemben már csak 100-150 vizsgálatot végez.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×