Civil törvény 

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazatot kapott.

A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.

A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb - 15 napos határidejű - felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.

Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így - ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján - már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.

Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása.

A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek - tették hozzá.

Tiltakozások

Sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket a most elfogadott törvény a

Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak.

A TASZ kezdeményezéséhez csatlakozott a Helsinki Bizottság is.

Napirend előtt

A köztisztviselők napja, illetve a Jobbik plakátkampánya is szóba került az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.

Harangozó Tamás, a szocialisták részéről az ellen emelt szót, hogy a köztisztviselők napja, július 1-je már nem munkaszüneti nap a közszolgálati dolgozóknak.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában aláhúzta, hogy a kormány az ország versenyképességét meghatározó tényezőként tekint az államigazgatásra, így ha minden más munkavállalónak munkanapja van, akkor a köztisztviselőknek – álláspontjuk szerint – szintén dolgozniuk kell.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője a listaár alatti plakátolást a pártok számára tiltó kormánypárti előterjesztést kritizálta, állítva, hogy nevezhették volna lex-Simicskának is e tervezetet a hirdetési érdekeltségekkel is rendelkező üzletember után. Eztán a Fidesz pártfinanszírozását kritizálta a képviselő.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára egy milliárdos nevében tett védőbeszédnek nevezte az ellenzéki frakcióvezető felszólalását, majd úgy vélte, hogy a jobbik plakátkampányának piaci ára és az erre valósan költött összeg közti különbözetet burkolt pártfinanszírozásként Simicska Lajos üzletember finanszírozhatta.

Szászfalvi László, a KDNP részéről a családok védelmét nevezte az elmúlt tavaszi ülésszak legfontosabb célkitűzésének, és több ezzel kapcsolatos döntést idézett vissza. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára pedig felhívta a képviselők figyelmét, hogy a 2010-es vitákhoz képest, ma már arról lehet szó a Házban, hogy melyik ágazatban milyen mértékben emeljék a béreket, nem arról, hogy honnan vonjanak el forrásokat.

Hörcsik Richárd, a Fidesz képviselője arra emlékeztette képviselőtársait, hogy 25 éve alakult meg az Európai Ügyek bizottsága. Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára maga is úgy látta, hogy a testület jelentősen hozzájárult az uniós csatlakozás, valamint a magyar uniós elnökség sikeréhez.

Az LMP-s Sallai R. Benedek arra emlékeztette képviselőtársait, hogy múlt héten a Kúria letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Sukoró-ügy nyomán az egykori Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőit, majd további botrányos, a szocialista ciklusok alatti ügyeket említett a hűtlen kezelés gyanújával, amelyben nem történt elszámoltatás, továbbá a jelenlegi ciklusból is több, szerinte büntetőjogi vizsgálatot érdemlő esetre mutatott rá, mint például a letelepedési kötvények ügye.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára az új alaptörvényt, ezen belül is a hatalmi ágak szétválasztását, a bíróságok függetlenségét ajánlotta az ellenzéki képviselő figyelmébe. Eztán a politikus arra kérte az ellenzéki frakciókat, hogy amennyiben bűncselekményről szereznek információt, tegyenek feljelentést.