Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Átalakul több felsőoktatási intézmény

Több felsőoktatási intézmény és kar átalakul mától.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) integrálják a bajai Eötvös József Főiskola vízmérnöki képzését.

Patyi András, az NKE rektora nemrégiben az MTI-nek adott interjújában elmondta, a belügyminiszter a vízügy stratégiai jelentősége miatt kezdeményezte, hogy az intézmény február elsejével vegye át a bajai főiskola vízügyi, vízgazdálkodási képzéseit. A főiskola két intézetéből víztudományi kart hoznak létre az NKE-n. Ezen a karon környezetmérnöki és építőmérnöki alapszakok, valamint szakmérnöki szakirányú továbbképzések lesznek. A kar székhelye ugyanakkor továbbra is Baján lesz, de a képzésbe a későbbiekben bekapcsolódnak majd az egyetem más egységei is, például a katasztrófavédelmi intézet és az NKE fenntartható fejlődés tanulmányok kabinete.

Szintén mától az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) keretein belül folytatja tevékenységét a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja (SEK).

Németh István, a SEK rektorhelyettese január közepén azt közölte az MTI-vel, hogy az integráció után Szombathelyen nem lesznek önálló karok, az ELTE karok irányítása alatt fognak működni a szombathelyi szakmai egységek, de a központ gazdasági értelemben önállóságot kap.

Megerősítette, hogy a szakstruktúra átalakul, például fizikus és matematikus képzést nem indítanak már, viszont lesz helyette fizikatanár és matematikatanár képzés. A bölcsészettudományi és természettudományos osztatlan tanárképzés minden szakja választható lesz.

A Nyugat-magyarországi Egyetem négy soproni kara mától Soproni Egyetem néven működik tovább. Az intézmény november végi tájékoztatásában felidézték Palkovics László kijelentését; az oktatásért felelős államtitkár még július 6-án Sopronban elmondta, hogy "fenntartható, fejlődőképes, az erdészeti és a faipari területen Európa vezető kutatóközpontját működtető egyetemmé alakul a Nyugat-magyarországi Egyetem".

Február 1-től az állami felsőoktatási intézmények közé tartozik az eddig főiskolaként működő Magyar Táncművészeti Egyetem. Egy január 25-i közlemény szerint másfél milliárd forintos ingatlanfejlesztési beruházásról írt alá szerződést az akkor még Magyar Táncművészeti Főiskola (MTF) és a Laterex Építő Zrt., a projekt során a főiskola Táncpedagógus- és Koreográfusképző Intézetének új székhelyét alakítják ki. Az új székhelyet az oktatási intézmény Columbus utcai jelenlegi campusa mellett álló, az intézmény tulajdonában lévő egykori irodaépület átépítésével alakítják ki. Ezzel megszűnik az intézmény földrajzi széttagoltsága, és a Columbus utca - Dorozsmai utca - Amerikai út - Kacsóh Pongrác út által határolt területre koncentrálódik az oktatási intézmény teljes tevékenysége.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×