Magyarország nem akar az európai egység megbontója lenni - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Kikérjük magunknak, határozottan, élesen és hangosan, azokat a vádaskodásokat, szánalmas próbálkozásokat, amelyek minket az európai egység valamifajta megbontójaként próbálnak leírni, csak azért, mert egy pragmatikus együttműködésre törekszünk Oroszországgal. Ráadásul, aki ismeri valamennyire Közép-Európát, az tudja, hogy itt egy ország nem engedheti meg magának, hogy ne legyen kapcsolatban Oroszországban” - fogalmazott a külügyminiszter.

Hosszútávon az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti gazdasági együttműködés lehetőségét fenn kell tartani – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: egyre inkább úgy tűnik, hogy a Visegrádi Négyek adják az unió gazdasági növekedésének motorját.

„Az itteni országok végrehajtották azokat a strukturális reformokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gazdaságuk versenyképes legyen. Az látszik, hogy az európai növekedés jelentős része innen jön ki, az európai gazdaság gerincoszlopát adó, modern német gyáripar hátországát a visegrádi országok adják, tehát ez egy jóval sokrétűbb együttműködés, mint hogy uniós érdekképviseletre akarnánk szűkíteni.”

A Visegrádi Négyek az Európai Unió legszorosabb politikai típusú együttműködése, így a magyar külpolitikai gondolkodás fókusza - mondta Szijjártó Péter.

„A visegrádi együttműködés olyan erőforrása Magyarországnak és a másik három barátunknak, amelyhez fogható integráció az Európai Unión belül jelenleg nincs. Ez óriási erőforrás, nem üres frázis, hogy együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint lennénk külön-külön. Ennek vannak példái is a múltból, a kohéziós forrásoktól kezdve a migrációs kérdéseken át egy sor olyan ügyben tudtunk konkrétan együttműködni, amelyekben aztán az európai álláspontot is sikerült a magunk javára fordítani, vagy legalábbis számunkra kedvező irányba formálni” - hangsúlyozta a miniszter.

A Visegrádi Négyek számára a menekültválság mellett a legfontosabb kérdések az ENSZ reformja és főtitkárválasztása, valamint a mindennapos gazdasági együttműködésre vonatkozó ügyek.

2013 vége óta minden egyes Európai Uniós országok közötti gázvezetéknek alkalmasnak kellene lennie a kétirányú szállításra. Ennek a feltételnek azonban sokan a mai napig nem felelnek meg - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„Romániával és Horvátországgal összekötő gázvezetékein mi tudunk gázt forgalmazni oda, ők nem tudnak ide, mert nem hajtották végre azokat a beruházásokat, amelyekre a két- és többoldalú nemzetközi kötelezettségeik felszólították őket. Mindaddig, amíg ezeket a szabályokat nem tartjuk be Európában, közösen, addig nehéz azt mondani, hogy függetlenítsük magunkat az orosz energiaforrásoktól” - jelezte.

A Déli Áramlat vezeték terveit az unió azért vette le a napirendről, mert az megkerüli Ukrajnát – ám az Északi Áramlat II. sem érinti az ukránokat – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

„A közép-európai energiabiztonsághoz jelentősen hozzájáruló Déli Áramlat gázvezetéket azért nem lehetett megépíteni, mert az Európai Bizottság szerint nem lehet olyan vezetéket építeni, amelyik megkerüli Ukrajnát. Az Északi Áramlat II. is megkerüli, csak más cégek csinálják. Orosz szempontból ezzel nem kell foglalkozni, mert úgy vannak vele, ha az EU nem szól, akkor nem szól, viszont mi uniós tagként fel kell, hogy hívjuk a figyelmet, hogy a kettős mérce mégsem járja” - jegyezte meg Szijjártó Péter.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás szerinte az egyik legforróbb téma, ami az unió asztalán van.

„Van egy vita, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás jó lesz Európának vagy sem. Ez a vita mindaddig elméleti, amíg nincs egy kitárgyalt szöveg. Az EU és Kanada között van ilyen, le is zárták a tárgyalásokat, a kanadai miniszterelnök szeptember-októberben Brüsszelbe látogat, ahol aláírják ezt a megállapodást, ha a bizottság előterjesztésére a tanács erre felhatalmazást ad. Utána európai parlamenti és nemzeti parlamenti ratifikáció-sorozat kezdődik. Ezt a megállapodást már vizsgáljuk, kétségtelenül rendkívül ambiciózus, és meg fogjuk vizsgálni az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti megállapodást, amennyiben lesz olyan” - számolt be a tárcavezető.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar-amerikai gazdasági együttműködés egy sikersztori, így Magyarország akár jól is járhat a szabadkereskedelmi megállapodással.

„Azt viszont határozottan képviseljük már most, hogy ez egy olyan vegyes rendelkezésűnek nevezett megállapodás lesz, amelynek hatálybalépéséhez a nemzeti parlamentek ratifikációja szükséges. Ez szerintünk vitán felül áll: csak akkor léphet hatályba, ha az uniós nemzeti parlamentek mindegyike ratifikálta.”

Szijjártó Péter az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: a génmanipulált élelmiszerek mellett több olyan vitás pont is van, amelyben nehezen közelednek az álláspontok.