Az ügyvéd úgy véli: a fiatalok elkövették a garázdaság tényállását, és a tojásdobálás nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába. A tojással való dobálás klasszikusan kimeríti a garázdaság büntetőjogi tényállását - mondta az InfoRádiónak Bánáti János.
A büntetőjogász szerint ha valakit egy tárggyal dobnak meg, erőszakos magatartásnak számít, és ezt már több száz bírói ítélet kimondta. A garázdaság két eleme ugyanis a közösségellenes és az erőszakos magatartás.
A tojásdobálást összemosni a véleménynyilvánítás szabadságával, téves - hangsúlyozta a jogász, aki hozzátette: a Btk. szerint a garázdaság alapesetben 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de ha csoportosan követik el, akkor akár 3 évet is kaphatnak az elkövetők.
Nem garázdaság, hanem tettleges becsületsértés
A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának elnöke az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta: nem azt mondta ki a bíróság, hogy a békés tüntetőkkel szembeni tojásdobálás belefér a véleményszabadság körébe, hanem azt, hogy a tojásdobálók azt hitték, nem jogellenes a cselekményük.
Frech Ágnes úgy véli: a békésen gyülekező állampolgárokkal szembeni tojásdobálás büntetendő, de nem erőszakos cselekmény, mert nem okoz olyan jellegű sérelmet, ami a garázdaságnál a személlyel szembeni erőszak körébe belefér.
Frech Ágnes a tojásdobálást inkább tettleges becsületsértésnek nevezné. Hozzátette: a bíró azért hozott felmentő ítéletet, mert a 3 dobáló arra hivatkozott, hogy azt olvasták: lehet dobálni és a véleményt ilyen módon kifejezni.
A szakember hangsúlyozta: a bíróság az indoklásban ki is fejezte, hogy a tojásdobálás az emberi méltóságot sértő magatartás.
Hanganyag: Kálló Izabella