A 75 éves asszony 1950-ben ment férjhez Daróczy Tiborhoz, a házassági anyakönyvben a Daróczy Tiborné nevet kapta. A személyi igazolvány 1954-es bevezetésekor az okmányba is ez került, sőt az igazolvány 1974-es megújításakor is.

Az állam azonban 1984-ben szabályozta a névviseletet, és akkor az állami nyilvántartásba az asszony nevéhez automatikusan hozzáírták férje második, igen ritkán használt keresztnevét, az Ipotyt is, erről azonban nem értesítették Daróczy Tibornét.

Õ csak akkor szembesült a változással, amikor 2004-ben lejárt a személyi igazolványa, és meg akarta újíttatni azt. Az új okmányt már csak az új névvel állították ki számára, ezzel azonban még a bankszámlájához sem fért hozzá.

Az asszony az Emberi Jogok Európai Bíróságán kért jogorvoslatot, amely neki adott igazat, és 3500 euró kártérítést is megítélt számára (826 ezer forint), a döntés ellen azonban a magyar állam még három hónapig fellebbezhet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a névváltoztatási kérelem elutasítását kizárólag közérdekkel lehet igazolni, és ebben a konkrét esetben a hatóságok az eljárással "elfogadhatatlanul merev" módon beavatkoztak az asszony magánéletébe.

A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy az asszony házasságkötésekor érvényes szabály szerint a férj teljes nevét fel kell venni. Azaz a szabályos név a Daróczy Tibor Ipolyné, amit az anyakönyvvezető azonban nem alkalmazott. Ezzel megsértette a törvényt, és később csak ezt hozták helyre, amikor az asszonyt e név viselésére kötelezték.