Infostart.hu
eur:
380.08
usd:
324.99
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a szenátusi ülésterem ajtaja előtt, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Reuters-felmérés: az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni a politikai erőszak

Több száz politikai erőszakról szóló esetet regisztráltak az Egyesült Államokban. A hír akkor jelent meg, amikor már kevesebb, mint két hét maradt az amerikai elnökválasztásokig – ami miatt feszült a helyzet az országban.

A Reuters hírügynökség a különböző rendőrségi és bírósági anyagok között tallózott és úgy találta, hogy az elmúlt majdnem négy évben legkevesebb 300, politikai erőszaknak minősíthető eset történt az Egyesült Államokban. A vizsgálat kezdődátumát 2021. január 6-nak állították be. Ekkor rohamozták meg Donald Trump – akkor még elnök – hívei az amerikai Kongresszus épületét.

Bár vitatható, hogy egy ilyen nagy országban a négy évre jutó 300 esemény kevés vagy sok, a Reuters szerint az 1970-es évek akciói óta ez a legkitartóbb ilyen erőszakhullám. Az idén 51 esetet regisztráltak.

A Donald Trump republikánus jelölt ellen megkísérelt két merénylettel tele volt az amerikai és a világsajtó is.

De közben olyan esetek is voltak, amikor emberek mentek egymásnak, mert nem tetszett a politikai véleményük. Az egyik „billegő” államban, Pennsylvániában, York városban egy férfi ököllel fejbevágott egy 74 éves férfit, aki egy Kamala Harris mellett kampányoló csoport tagja volt. Egy másikat pedig a „feketeszeretőnek” titulált egy rasszista szó kíséretében.

A másik oldalon egy michigani férfi olyan gyűlöletet érzett Donald Trump iránt, hogy terepjárójával elütött egy 81 éves férfit, aki Trumpot támogató táblát állított fel éppen a háza előtt. Korábban „rendőpárti” matricával díszített autót rongált meg és egy videóban azt mondta, „csak teszi a dolgát”.

Máshol egy Trump-támogató közölte a feleségével: háborúra készül, vett több lőfegyvert és lőszert ásott el egy parkban. Őrizetbe vették, és kiderült: mentális problémákkal küzd. Egy palesztinpárti férfi pedig először szidalmazta egy Izrael-párti tüntetés résztvevőit, majd nekitámadt az egyiküknek, aki viszont hasba lőtte. A legtöbb erőszakos cselekmény nem volt halálos – kivéve a Trump elleni első merényletet, aminek két halottja volt: a gyűlés egyik résztvevője és maga a támadó.

A Reuters megjegyzi, hogy az elmúlt években szinte változatlan szinten maradt az incidensek száma. 2021-ben 93, 2022-ben 79 és 2023-ban 76 ilyen esetet jegyeztek fel.

Szakértők szerint az idei választás „gyúlékony helyzetet” idézett elő. Főként Donald Trumpnak ama megjegyzéseire utalnak, hogy bíróság elé állítja ellenfeleit – ugyanakkor Joe Biden elnök is ugyanezt mondta Trumpról: börtönben a helye. Továbbá pár napja sajtótitkára közölte: az elnök szerint Trump fasiszta.

Azt is hozzáteszik a politikai erőszak kutatói, hogy az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni, hogy az erőszak „része annak, ahogy a politika történik”. Erről beszélt Nealin Parker, a Common Ground USA (A Közös Nevező Amerika) nevű, a politikai szakadék áthidalását célzó kutatásokat végző nonprofit szervezet vezetője. Robert Pape chicagói egyetemi professzor attól tart, hogy a választások után erőszak robbanhat ki az ingadozó államokban, ahol akár csak pár ezer szavazat döntheti el, ki a helyi győztes. "Ez olyan, mint a gyúlékony anyag erdőtűz idején" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×