A Reuters hírügynökség a különböző rendőrségi és bírósági anyagok között tallózott és úgy találta, hogy az elmúlt majdnem négy évben legkevesebb 300, politikai erőszaknak minősíthető eset történt az Egyesült Államokban. A vizsgálat kezdődátumát 2021. január 6-nak állították be. Ekkor rohamozták meg Donald Trump – akkor még elnök – hívei az amerikai Kongresszus épületét.
Bár vitatható, hogy egy ilyen nagy országban a négy évre jutó 300 esemény kevés vagy sok, a Reuters szerint az 1970-es évek akciói óta ez a legkitartóbb ilyen erőszakhullám. Az idén 51 esetet regisztráltak.
A Donald Trump republikánus jelölt ellen megkísérelt két merénylettel tele volt az amerikai és a világsajtó is.
De közben olyan esetek is voltak, amikor emberek mentek egymásnak, mert nem tetszett a politikai véleményük. Az egyik „billegő” államban, Pennsylvániában, York városban egy férfi ököllel fejbevágott egy 74 éves férfit, aki egy Kamala Harris mellett kampányoló csoport tagja volt. Egy másikat pedig a „feketeszeretőnek” titulált egy rasszista szó kíséretében.
A másik oldalon egy michigani férfi olyan gyűlöletet érzett Donald Trump iránt, hogy terepjárójával elütött egy 81 éves férfit, aki Trumpot támogató táblát állított fel éppen a háza előtt. Korábban „rendőpárti” matricával díszített autót rongált meg és egy videóban azt mondta, „csak teszi a dolgát”.
Máshol egy Trump-támogató közölte a feleségével: háborúra készül, vett több lőfegyvert és lőszert ásott el egy parkban. Őrizetbe vették, és kiderült: mentális problémákkal küzd. Egy palesztinpárti férfi pedig először szidalmazta egy Izrael-párti tüntetés résztvevőit, majd nekitámadt az egyiküknek, aki viszont hasba lőtte. A legtöbb erőszakos cselekmény nem volt halálos – kivéve a Trump elleni első merényletet, aminek két halottja volt: a gyűlés egyik résztvevője és maga a támadó.
A Reuters megjegyzi, hogy az elmúlt években szinte változatlan szinten maradt az incidensek száma. 2021-ben 93, 2022-ben 79 és 2023-ban 76 ilyen esetet jegyeztek fel.
Szakértők szerint az idei választás „gyúlékony helyzetet” idézett elő. Főként Donald Trumpnak ama megjegyzéseire utalnak, hogy bíróság elé állítja ellenfeleit – ugyanakkor Joe Biden elnök is ugyanezt mondta Trumpról: börtönben a helye. Továbbá pár napja sajtótitkára közölte: az elnök szerint Trump fasiszta.
Azt is hozzáteszik a politikai erőszak kutatói, hogy az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni, hogy az erőszak „része annak, ahogy a politika történik”. Erről beszélt Nealin Parker, a Common Ground USA (A Közös Nevező Amerika) nevű, a politikai szakadék áthidalását célzó kutatásokat végző nonprofit szervezet vezetője. Robert Pape chicagói egyetemi professzor attól tart, hogy a választások után erőszak robbanhat ki az ingadozó államokban, ahol akár csak pár ezer szavazat döntheti el, ki a helyi győztes. "Ez olyan, mint a gyúlékony anyag erdőtűz idején" – mondta.
