Infostart.hu
eur:
354.33
usd:
306.02
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök tüntető támogatóinak egy csoportja a szenátusi ülésterem ajtaja előtt, miután betörtek az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Reuters-felmérés: az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni a politikai erőszak

Több száz politikai erőszakról szóló esetet regisztráltak az Egyesült Államokban. A hír akkor jelent meg, amikor már kevesebb, mint két hét maradt az amerikai elnökválasztásokig – ami miatt feszült a helyzet az országban.

A Reuters hírügynökség a különböző rendőrségi és bírósági anyagok között tallózott és úgy találta, hogy az elmúlt majdnem négy évben legkevesebb 300, politikai erőszaknak minősíthető eset történt az Egyesült Államokban. A vizsgálat kezdődátumát 2021. január 6-nak állították be. Ekkor rohamozták meg Donald Trump – akkor még elnök – hívei az amerikai Kongresszus épületét.

Bár vitatható, hogy egy ilyen nagy országban a négy évre jutó 300 esemény kevés vagy sok, a Reuters szerint az 1970-es évek akciói óta ez a legkitartóbb ilyen erőszakhullám. Az idén 51 esetet regisztráltak.

A Donald Trump republikánus jelölt ellen megkísérelt két merénylettel tele volt az amerikai és a világsajtó is.

De közben olyan esetek is voltak, amikor emberek mentek egymásnak, mert nem tetszett a politikai véleményük. Az egyik „billegő” államban, Pennsylvániában, York városban egy férfi ököllel fejbevágott egy 74 éves férfit, aki egy Kamala Harris mellett kampányoló csoport tagja volt. Egy másikat pedig a „feketeszeretőnek” titulált egy rasszista szó kíséretében.

A másik oldalon egy michigani férfi olyan gyűlöletet érzett Donald Trump iránt, hogy terepjárójával elütött egy 81 éves férfit, aki Trumpot támogató táblát állított fel éppen a háza előtt. Korábban „rendőpárti” matricával díszített autót rongált meg és egy videóban azt mondta, „csak teszi a dolgát”.

Máshol egy Trump-támogató közölte a feleségével: háborúra készül, vett több lőfegyvert és lőszert ásott el egy parkban. Őrizetbe vették, és kiderült: mentális problémákkal küzd. Egy palesztinpárti férfi pedig először szidalmazta egy Izrael-párti tüntetés résztvevőit, majd nekitámadt az egyiküknek, aki viszont hasba lőtte. A legtöbb erőszakos cselekmény nem volt halálos – kivéve a Trump elleni első merényletet, aminek két halottja volt: a gyűlés egyik résztvevője és maga a támadó.

A Reuters megjegyzi, hogy az elmúlt években szinte változatlan szinten maradt az incidensek száma. 2021-ben 93, 2022-ben 79 és 2023-ban 76 ilyen esetet jegyeztek fel.

Szakértők szerint az idei választás „gyúlékony helyzetet” idézett elő. Főként Donald Trumpnak ama megjegyzéseire utalnak, hogy bíróság elé állítja ellenfeleit – ugyanakkor Joe Biden elnök is ugyanezt mondta Trumpról: börtönben a helye. Továbbá pár napja sajtótitkára közölte: az elnök szerint Trump fasiszta.

Azt is hozzáteszik a politikai erőszak kutatói, hogy az amerikai lakosság számára kezd elfogadottá válni, hogy az erőszak „része annak, ahogy a politika történik”. Erről beszélt Nealin Parker, a Common Ground USA (A Közös Nevező Amerika) nevű, a politikai szakadék áthidalását célzó kutatásokat végző nonprofit szervezet vezetője. Robert Pape chicagói egyetemi professzor attól tart, hogy a választások után erőszak robbanhat ki az ingadozó államokban, ahol akár csak pár ezer szavazat döntheti el, ki a helyi győztes. "Ez olyan, mint a gyúlékony anyag erdőtűz idején" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után
Foci-vb 2026

Piros lapok színezték ki a vb nyitómeccsét egy irgalmatlan nyitóünnepség után

Mexikó megérdemelten „tartotta otthon” a három pontot, ugyanennyi kiállítást azonban a játékvezetőnek is „szerveznie kellett” a Dél-Afrika elleni labdarúgó-vb-nyitómeccsen.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×