Az első kínai tóriumreaktor működési engedélye mérföldkő a fejlettebb nukleáris technológia felé vezető úton – írja a South China Morning Post hongkongi székhelyű, angol nyelvű lap.

A két megawattos, folyékony sóolvadékos tóriumreaktor (MSR) a Góbi sivatagban, a Kanszu tartománybeli Vuvej városában található, és a Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Alkalmazott Fizikai Intézete üzemelteti.

A sóolvadékos tóriumreaktor a fejlett nukleáris technológia egy olyan típusa, amely jellemzően olvasztott sókat használ folyékony üzemanyagként és hűtőközegként egyaránt. A hagyományos uránreaktorokkal szemben számos potenciális előnyt kínál, többek között nagyobb biztonságot, kevesebb hulladékot és jobb üzemanyag-hatékonyságot.

A tórium ráadásul az uránhoz képest bőségesebb erőforrás, és Kína jelentős készletekkel rendelkezik. Hogy mekkorákkal, azt nem hozták nyilvánosságra, de

becslések szerint a mennyiség több mint 20 ezer évig elegendő lenne az ország teljes energiaszükségletének kielégítésére.

Az olvadt só előnye, hogy üzemanyagként és hűtőközegként való alkalmazása hatékonyabb hőátadást tesz lehetővé, és potenciálisan kiküszöböli a nagy mennyiségű víz szükségességét, ami jelentős előny olyan területeken, ahol a vízkészletek korlátozottak, például a Góbi sivatagban vagy a vízparti területektől távol eső városokban.

A tóriumreaktor-technológia széles körű alkalmazása növelheti Kína globális versenyképességét az energiaszektorban, valamint erősítheti az ország energiabiztonságát.

2018-ban, amikor elindult az építkezés, az alapkőletételi ünnepség országos címlapokra került, mert az építési vállalkozó taoista szerzeteseket bérelt fel, hogy imádkozzanak a hi-tech projektért.

Maga a tóriumreaktor-technológia nem új keletű: az egyesült államokbeli Oak Ridge Nemzeti Laboratórium (ORNL) 1965 és 1969 között már végzett sóolvadékos reaktorkísérletet, ami sikeresen kimutatta a tóriumos reaktor megvalósíthatóságát.

Az ötlet azonban nem jutott el a kereskedelmi alkalmazásig, több tényező – között a korlátozott finanszírozás és a prioritások változása – miatt. Volt egy olyan kísérlet is, amely repülőgépekben használatos, hordozható reaktor kifejlesztését célozta, de ez a projekt is leállt. Indiának is volt egy próbálkozása a tóriummal az 1980-as években, de a feladat végül túl komplexnek bizonyult.

Kína állítólag azt tervezi, hogy

kis tóriumreaktorokat ad el más országoknak

globális infrastrukturális terve, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részeként.

A kínai atomenergia-kapacitások bővüléséről itt hallgathat meg további részleteket: