eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A 2020. március 9-i felvételen Elon Musk milliárdos üzletember beszél a Satellite telekommunikációs konferencián Washingtonban. Musk 2022. október 4-én bejelentette, hogy mégis megvásárolná a közösségi médiavállalatot az eredeti 44 milliárd dolláros vételáron, ha az eladó eltekint a peres eljárástól. A Tesla és a SpaceX alapító-vezérigazgatója a javaslatát két héttel a per első bírósági tárgyalása előtt tette, amelyet a Twitter az adásvételi szerződés megsértése miatt indított. A befolyásos médiaplatform vezetősége április 25-én egyezett meg Muskkal az adásvételről, az üzletember azonban később elállt vételi szándékától.  MTI/AP/Seth Wenig
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh/Seth Wenig/Jeff Chiu

Elon Musk beletenyerelt a geopolitikába

Elon Musk tagadta, hogy beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról. Előzőleg a milliárdos üzletember vitába keveredett ukrán illetékesekkel, amiért közvéleménykutatást tartott a Twitteren arról: adjon-e Ukrajna területi engedményeket a békéért cserébe.

„Egyszer beszéltem Putyinnal, 18 hónapja. A téma a világűr volt” – írta Elon Musk arra a felvetésre, az orosz elnökkel beszélgetett volna arról, hogyan lehetne véget vetni Moszkva ukrajnai háborújának.

A vádat Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű politikai kockázatelemző cég főnöke fogalmazta meg, azt állítva: Musk említette neki az orosz elnökkel folytatott beszélgetést.

Előzőleg Musk azzal kavart vihart, hogy kiposztolt a Twitterre egy kérdőívet arról, hogy az általa megfogalmazott feltételekkel kéne-e véget véget vetni az ukrajnai háborúnak. Musk kérdőíve így szólt:

- Újratartani a választásokat az ENSZ égisze alatt az elcsatolt területeken,
- A Krím hivatalosan orosz marad, ahogy volt 1783 óta (Hruscsov hibás lépéséig),
- Biztosítani a Krím vízellátását,
- Ukrajna független marad.

Minderre a válaszadók 41 százaléka mondott igent és 59 százalék vetette el. Musk itt nem hagyta abba, közölte: az is benne van a pakliban, hogy atomháború tör ki, majd még egy kérdést feltett: a Donbasz és a Krím lakói döntsenek-e arról, melyik országhoz tartoznak? Erre 59 százalék mondott igent és közel 41 százalék nemet. Mindez persze nem reprezentatív, mert nem tudni, hogy a kétmillió szavazóból kik és esetleg több Twitter-fiókkal rendelkezők vagy netes robotok szavaztak-e.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azonban az Ukrajnát korábban saját műholdas internetes szolgáltatásával támogató Musk annyira felhúzta, hogy saját kérdőívet tett ki: „Önöknek melyik Elon Musk tetszik, amelyik Oroszország oldalán áll, vagy amelyik Ukrajna oldalán áll? A válaszolók 79 százaléka az ukránbarát Muskra szavazott.

Andrij Melnik, Ukrajnának a háború során elhíresült németországi nagykövete káromkodva küldte melegebb égtájra a Tesla-alapító milliárdost, mire egy kommentelő felvetette: őt miért nem függeszti fel a Twitter (amit valószínűleg Musk sem támogatna, mert ha sikerülne megvásárolnia a platformot, akkor még Donald Trumpot is visszaengedné rá).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer úgy fogalmazott, hogy azok, akik „azt ajánlják, hogy Ukrajna adja fel a népét és földjeit, hagyjanak fel a »béke« szó használatával, mert az egy olyan eufémizmus, amivel elfogadnák, hogy Oroszország további ukránokat öljön és erőszakoljon meg.

Nem meglepő módon a Kreml üdvözölte Musk felvetéseit.

A világ leggazdagabb embere a héten a Tajvan körüli geopolitikai feszültséghez is hozzászólt. Ebben az esetben azt a nehezen értelmezhető ötletet vetette fel, hogy a sziget Kína „különleges közigazgatási térsége” lehetne – Hongkonghoz hasonlóan.

Musk érdekelt a Kínával való jóviszonyban, mivel egy nagy gyára van Sanghajban. Ezt említette meg Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnök, aki hozzátette: egy üzletember egyik nap ezt mondhatja, másik nap mást, és Musk nem sokat tud Tajvanról és kínai-tajvani viszonyról. Az alkalmi politizálás ellenére nem tűnik úgy, hogy Musk nagyon komolyan venné saját Twitter fiókját, amelyen „parfüm-kereskedőnek” titulálja magát és különböző mémeket posztol.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×