eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A 2020. március 9-i felvételen Elon Musk milliárdos üzletember beszél a Satellite telekommunikációs konferencián Washingtonban. Musk 2022. október 4-én bejelentette, hogy mégis megvásárolná a közösségi médiavállalatot az eredeti 44 milliárd dolláros vételáron, ha az eladó eltekint a peres eljárástól. A Tesla és a SpaceX alapító-vezérigazgatója a javaslatát két héttel a per első bírósági tárgyalása előtt tette, amelyet a Twitter az adásvételi szerződés megsértése miatt indított. A befolyásos médiaplatform vezetősége április 25-én egyezett meg Muskkal az adásvételről, az üzletember azonban később elállt vételi szándékától.  MTI/AP/Seth Wenig
Nyitókép: MTI/AP/Susan Walsh/Seth Wenig/Jeff Chiu

Elon Musk beletenyerelt a geopolitikába

Elon Musk tagadta, hogy beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háborúról. Előzőleg a milliárdos üzletember vitába keveredett ukrán illetékesekkel, amiért közvéleménykutatást tartott a Twitteren arról: adjon-e Ukrajna területi engedményeket a békéért cserébe.

„Egyszer beszéltem Putyinnal, 18 hónapja. A téma a világűr volt” – írta Elon Musk arra a felvetésre, az orosz elnökkel beszélgetett volna arról, hogyan lehetne véget vetni Moszkva ukrajnai háborújának.

A vádat Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű politikai kockázatelemző cég főnöke fogalmazta meg, azt állítva: Musk említette neki az orosz elnökkel folytatott beszélgetést.

Előzőleg Musk azzal kavart vihart, hogy kiposztolt a Twitterre egy kérdőívet arról, hogy az általa megfogalmazott feltételekkel kéne-e véget véget vetni az ukrajnai háborúnak. Musk kérdőíve így szólt:

- Újratartani a választásokat az ENSZ égisze alatt az elcsatolt területeken,
- A Krím hivatalosan orosz marad, ahogy volt 1783 óta (Hruscsov hibás lépéséig),
- Biztosítani a Krím vízellátását,
- Ukrajna független marad.

Minderre a válaszadók 41 százaléka mondott igent és 59 százalék vetette el. Musk itt nem hagyta abba, közölte: az is benne van a pakliban, hogy atomháború tör ki, majd még egy kérdést feltett: a Donbasz és a Krím lakói döntsenek-e arról, melyik országhoz tartoznak? Erre 59 százalék mondott igent és közel 41 százalék nemet. Mindez persze nem reprezentatív, mert nem tudni, hogy a kétmillió szavazóból kik és esetleg több Twitter-fiókkal rendelkezők vagy netes robotok szavaztak-e.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azonban az Ukrajnát korábban saját műholdas internetes szolgáltatásával támogató Musk annyira felhúzta, hogy saját kérdőívet tett ki: „Önöknek melyik Elon Musk tetszik, amelyik Oroszország oldalán áll, vagy amelyik Ukrajna oldalán áll? A válaszolók 79 százaléka az ukránbarát Muskra szavazott.

Andrij Melnik, Ukrajnának a háború során elhíresült németországi nagykövete káromkodva küldte melegebb égtájra a Tesla-alapító milliárdost, mire egy kommentelő felvetette: őt miért nem függeszti fel a Twitter (amit valószínűleg Musk sem támogatna, mert ha sikerülne megvásárolnia a platformot, akkor még Donald Trumpot is visszaengedné rá).

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszer úgy fogalmazott, hogy azok, akik „azt ajánlják, hogy Ukrajna adja fel a népét és földjeit, hagyjanak fel a »béke« szó használatával, mert az egy olyan eufémizmus, amivel elfogadnák, hogy Oroszország további ukránokat öljön és erőszakoljon meg.

Nem meglepő módon a Kreml üdvözölte Musk felvetéseit.

A világ leggazdagabb embere a héten a Tajvan körüli geopolitikai feszültséghez is hozzászólt. Ebben az esetben azt a nehezen értelmezhető ötletet vetette fel, hogy a sziget Kína „különleges közigazgatási térsége” lehetne – Hongkonghoz hasonlóan.

Musk érdekelt a Kínával való jóviszonyban, mivel egy nagy gyára van Sanghajban. Ezt említette meg Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnök, aki hozzátette: egy üzletember egyik nap ezt mondhatja, másik nap mást, és Musk nem sokat tud Tajvanról és kínai-tajvani viszonyról. Az alkalmi politizálás ellenére nem tűnik úgy, hogy Musk nagyon komolyan venné saját Twitter fiókját, amelyen „parfüm-kereskedőnek” titulálja magát és különböző mémeket posztol.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×