Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
A több, hosszú expozíciós idővel készült felvételből számítógéppel összeállított képen Starlink-műholdak látszanak az égen az egykori fűtőerőmű szállítópályájának betonalapja felett Salgótarján Zagyvaróna településrészéről fotózva 2020. április 19-én este. A hosszú expozíciós idővel készült felvételen a műholdak mozgása egy-egy fényes szakaszként látható. A Starlink program a SpaceX világméretű, a globális internetszolgáltatást célzó műholdas projektje.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Elon Musk a Pentagonnak írt panaszos levelet a Starlink kapcsán

Meggondolta magát Elon Musk és továbbra is biztosít ingyenes műholdas internetet az ukrán kormánynak. A milliárdos korábban szembehelyezkedni látszott az ukrán üggyel és azt sugallta: el kéne ismerni, hogy a Krím-félsziget orosz. Az ügy mögött azonban pénz is meghúzódik.

„Fene vigye... még ha pénzt is veszít a Starlink, és más cégek több milliárdot kapnak az adófizetők pénzéből, mi továbbra is ingyen támogatjuk az ukrán kormányt” – írta a Twitteren a világ leggazdagabb embere, amikor bejelentette, hogy meggondolta magát, és továbbra is biztosítja az ingyenes műholdas internetet Ukrajnának. Úgy tűnik, az irónia mellett egy kis sértettség is volt szavaiban.

Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, a Starlink azonban nemcsak az ukrán kormány támogatásának számít – az internet-kapcsolat létfontosságú a harcmezőn az ukrán hadsereg számára, ahogy és a kritikus infrastruktúra szempontjából is. Azt követően, hogy a krími hídrobbantásért Putyin orosz elnök bosszúból cirkálórakétákkal sorozta meg az ukrán városokat és infrastruktúrát, a Starlink jóvoltából sikerült gyorsan helyreállítani a fontos kapcsolatokat – írta Mihajlo Fedotov ukrán miniszterelnökhelyettes.

Musk néhány hete kezdte el pedzegetni, hogy a Starlink-terminálok, a műholdak fenntartása, a kapcsolat továbbításáért a helyi telecom-cégeknek fizetett pénzek, valamint a kibervédelem

havi 20 millió dollárjába kerül.

Az sem tetszett neki, hogy versenytársai, a Lockheed és Boeing, 60 milliárd dollárt kaptak a Pentagontól. Írt is egy levelet a minisztériumnak, amiben – a Mashable nevű portál szerint – 124 millió dollárt kért az idei veszteségekért cserébe. Október 7-én már olyan jelentések érkezetek a frontról, hogy „kihagynak” a Starlink-eszközök, ami komoly fejfájást okozott az ellentámadást folytató ukrán hadseregnek. Egyesek fel is tették a kérdést: Most akkor Elon Musk jótékony adakozó, vagy a pénzre utazik?

Musk közben egy bizarr kérdőívet tett ki a Twitterre, amiben azt kérdezte a követőitől: adjon-e területi engedményeket Ukrajna Oroszországnak a háború befejezéséért és vállalja-e, hogy semleges lesz?

Mindez haragot váltott ki Kijevben, Ukrajna hírhedt – de távozó – németországi nagykövete pedig káromkodások közepette küldte el melegebb égtájra Muskot. Amire az ő első válasza az volt, hogy, „csak követjük a javaslatát”, megyek is, ahová küldenek. Az is felmerült, hogy a világ leggazdagabb embere Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszélt az ötletéről. Ő azt elismerte, hogy „még másfél éve beszéltek” – tehát még az invázió előtt –, de Ukrajna nem volt téma – állította.

A CNN feljegyzéseket szerzett meg Musk és a Pentagon levelezéséből, amelyben a milliárdos felpanaszolta, hogy az ő cégét nem támogatja az amerikai kormány. A hadsereg megerősítette, hogy valóban párbeszédet folytat vele.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×