Infostart.hu
eur:
368.09
usd:
317.54
bux:
146956.64
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Az új koronavírussal fertőzöttség vizsgálatára levett torokkenetminta a koppanhágai Rigs Kórházban 2020. április 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Niels Christian Vilmann

Kiadott egy jelentést a WHO a Covid-19-re alkalmazott régi gyógyszerekről

Az új típusú koronavírus által okozott betegség egyes kezelési módjai mérséklik a kór súlyosságát és rövidítik a lefolyási idejét. Ezt közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a márciusban indult klinikai kísérletek kapcsán, amelyekben más célra kidolgozott gyógyszerek hatásosságát vizsgálták. 

„Egyes kezelések, amelyekről még korai szakaszban tartanak a tanulmányok, csökkentik a betegség erejét és lefolyási idejét. Egyelőre azonban nincs semmi, amivel meg tudnánk ölni a vírust vagy megállítani azt” – mondta a szervezet szóvivője kedden.

„Pozitív adatokat látunk, de többre van szükség, hogy 100%-os bizonyossággal mondhassuk ki, melyik gyógyszert kell választani”

– tette hozzá Margaret Harris.

Bár nem említette név szerint az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett és vele szemben kudarcot vallott remdesivir nevű antivirális szert, a Reuters hírügynökség megtette.

Régi gyógyszerek új funkciója

Áprilisban kiadott kutatási adatok szerint a remdesivir vagy más vírusellenes gyógyszerek kombinációi segíthetik a betegeket a kór legyőzésében.

Egy gyógyszerkoktéllal folytatott hongkongi kísérletben a HIV-ellen alkalmazott lopinavir-ritonavir, a hepatitis ellen felírt ribavirin és a szklerózis multiplex ellen alkalmazott interferon béta kombinációját adták be Covid-19 betegeknek. Ez a gyógyszerkoktél jelentősen csökkentette a víruskoncentrációt a kísérletben résztvevő 127 beteg szervezetében.

Trump csodagyógyszere nem ment át a rostán

A Solidarity (Szolidaritás) néven futó globális megakísérletben a Trump amerikai elnök által korábban áttörésnek titulált malária ellenes szereket, klorokint és a hidroxiklorokint is tesztelték. Ezekről egy májusban kiadott tanulmány is azt mondta, hogy nem segítenek a kórházba került betegeknek, mivel nem segítenek megelőzni, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek és nem csökkentik a halál kockázatát.

A más betegségekre kidolgozott, de a koronavírus-fertőzés ellen bevetett gyógyszerek mellett a Covid-19 vakcinával kapcsolatban a WHO továbbra is azt mondja, hogy jövő áprilisra lehet meg az első ellenanyag. Jelenleg több mint 100 pontenciális vakcinát tesztelnek, némelyikük már a klinikai kísérleteknél tart.

Életben van a brit vakcinateszt önkéntese

Egy Nagy-Britanniában folyó kísérletben egészséges önkénteseket oltanak be a vakcinával, majd tesztelik, hogy megbetegszenek-e.

A közösségi médiában április végén az egyik önkéntes, Dr Elisa Granato halálhírét költötték, aki ezek után

a Twitteren közölte, hogy jól van.

Nyájimmunitás - veszélyes játék

Közben egy másik WHO-illetékes, Dr Mike Ryan, az egészségügyi vészhelyzetek program igazgatója "veszélyes elképzelésnek" minősítette a nyájimmunitás emlegetését a koronavírus-betegséggel összefüggésben.

"Senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban. Veszélyes azt hinni, hogy egyes országok varázsszóra eljutnak a nyájimmunitásig azon az áron, hogy rendben, elveszítünk néhány öreg embert.

Ez veszélyes koncepció" - mondta.

Ryan azt fejtegette, hogy az embereket nem lehet nyájnak tekinteni és a nyájimmunitás elméletet arra alkalmazzák, hogy kiszámolják: hány embert kell védőoltással beoltani, hogy a populáció védettnek számítson.

A WHO szerint egyelőre a lakosság nagyon kis részét fertőzte meg a vírus, kevés ember vált immunissá, míg az emberek nagy részét továbbra is fenyegeti a betegség.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

„Kettészakadt a magyar atlétika” – Tajti-Márton Anita új emberként a fejlődő magyar atlétika élén

A Magyar Atlétikai Szövetség rendkívüli tisztújító közgyűlésén az olimpiai bronzérmes és fedettpályás világbajnok súlylökő Tajti-Márton Anitát választották meg a szervezet új elnökének, aki 38 szavazatot kapott, míg ellenfele Kovács Zoltán, a MATE-GEAC eddigi szakosztályvezetője 27-et.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Letaglózó hír a magyar nyugdíjasoknak: idén már semmilyen plusz pénzre nem számíthatnak a kormánytól

Letaglózó hír a magyar nyugdíjasoknak: idén már semmilyen plusz pénzre nem számíthatnak a kormánytól

A visszafogott gazdasági növekedés miatt idén sem jár nyugdíjprémium a magyar nyugdíjasoknak, az eredetileg erre a célra elkülönített 24 milliárd forintot már el is tüntette a kormány a módosított költségvetésből. Az idősek ősszel kiegészítő nyugdíjemelésben sem részesülnek, hiszen az infláció kifejezetten alacsony, így az év eleji nyugdíjemelés hivatalosan elegendőnek bizonyul. A legtöbben abban reménykedhettek, hogy a Tisza-kormány kommunikációjának megfelelően októbertől érkezhetnek a Nyugdíjas SZÉP-kártyák, de a jelek szerint erre is várniuk kell az időseknek. Élelmiszer-utalványról sincs hír, azt csupán egy egyszeri, választások előtti célzott juttatásként alkalmazta tavaly az előző kormány. Az év hátralévő részében tehát – mai tudásunk szerint – semmilyen pluszjuttatást nem biztosít a kormány a nyugdíjasoknak, 2027-től viszont érkezik a 120 ezer forintos minimálnyugdíj, ami sokaknak jelenthet majd érdemi előrelépést. Az igazán nagy öröm persze az lenne, ha megvalósulna a Tisza választási programjában vállalt bérkövető nyugdíjemelés, ennek sorsa október 31-ig derülhet ki, amikor benyújtják a 2027-es költségvetést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×