Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az új koronavírussal fertőzöttség vizsgálatára levett torokkenetminta a koppanhágai Rigs Kórházban 2020. április 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Niels Christian Vilmann

Kiadott egy jelentést a WHO a Covid-19-re alkalmazott régi gyógyszerekről

Az új típusú koronavírus által okozott betegség egyes kezelési módjai mérséklik a kór súlyosságát és rövidítik a lefolyási idejét. Ezt közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a márciusban indult klinikai kísérletek kapcsán, amelyekben más célra kidolgozott gyógyszerek hatásosságát vizsgálták. 

„Egyes kezelések, amelyekről még korai szakaszban tartanak a tanulmányok, csökkentik a betegség erejét és lefolyási idejét. Egyelőre azonban nincs semmi, amivel meg tudnánk ölni a vírust vagy megállítani azt” – mondta a szervezet szóvivője kedden.

„Pozitív adatokat látunk, de többre van szükség, hogy 100%-os bizonyossággal mondhassuk ki, melyik gyógyszert kell választani”

– tette hozzá Margaret Harris.

Bár nem említette név szerint az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett és vele szemben kudarcot vallott remdesivir nevű antivirális szert, a Reuters hírügynökség megtette.

Régi gyógyszerek új funkciója

Áprilisban kiadott kutatási adatok szerint a remdesivir vagy más vírusellenes gyógyszerek kombinációi segíthetik a betegeket a kór legyőzésében.

Egy gyógyszerkoktéllal folytatott hongkongi kísérletben a HIV-ellen alkalmazott lopinavir-ritonavir, a hepatitis ellen felírt ribavirin és a szklerózis multiplex ellen alkalmazott interferon béta kombinációját adták be Covid-19 betegeknek. Ez a gyógyszerkoktél jelentősen csökkentette a víruskoncentrációt a kísérletben résztvevő 127 beteg szervezetében.

Trump csodagyógyszere nem ment át a rostán

A Solidarity (Szolidaritás) néven futó globális megakísérletben a Trump amerikai elnök által korábban áttörésnek titulált malária ellenes szereket, klorokint és a hidroxiklorokint is tesztelték. Ezekről egy májusban kiadott tanulmány is azt mondta, hogy nem segítenek a kórházba került betegeknek, mivel nem segítenek megelőzni, hogy lélegeztetőgépre kerüljenek és nem csökkentik a halál kockázatát.

A más betegségekre kidolgozott, de a koronavírus-fertőzés ellen bevetett gyógyszerek mellett a Covid-19 vakcinával kapcsolatban a WHO továbbra is azt mondja, hogy jövő áprilisra lehet meg az első ellenanyag. Jelenleg több mint 100 pontenciális vakcinát tesztelnek, némelyikük már a klinikai kísérleteknél tart.

Életben van a brit vakcinateszt önkéntese

Egy Nagy-Britanniában folyó kísérletben egészséges önkénteseket oltanak be a vakcinával, majd tesztelik, hogy megbetegszenek-e.

A közösségi médiában április végén az egyik önkéntes, Dr Elisa Granato halálhírét költötték, aki ezek után

a Twitteren közölte, hogy jól van.

Nyájimmunitás - veszélyes játék

Közben egy másik WHO-illetékes, Dr Mike Ryan, az egészségügyi vészhelyzetek program igazgatója "veszélyes elképzelésnek" minősítette a nyájimmunitás emlegetését a koronavírus-betegséggel összefüggésben.

"Senki sincs biztonságban, amíg mindenki nincs biztonságban. Veszélyes azt hinni, hogy egyes országok varázsszóra eljutnak a nyájimmunitásig azon az áron, hogy rendben, elveszítünk néhány öreg embert.

Ez veszélyes koncepció" - mondta.

Ryan azt fejtegette, hogy az embereket nem lehet nyájnak tekinteni és a nyájimmunitás elméletet arra alkalmazzák, hogy kiszámolják: hány embert kell védőoltással beoltani, hogy a populáció védettnek számítson.

A WHO szerint egyelőre a lakosság nagyon kis részét fertőzte meg a vírus, kevés ember vált immunissá, míg az emberek nagy részét továbbra is fenyegeti a betegség.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×