Infostart.hu
eur:
355.93
usd:
310.97
bux:
0
2026. július 10. péntek Amália
Kormányellenes tüntető Hongkongban 2019. október 4-én. Carrie Lam hongkongi kormányzó bejelentette, hogy október 5-től az illegális és engedély nélküli tüntetéseken mindenkinek tilos lesz olyan maszkot viselnie, amely eltakarja az arcot.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Thian

Nincs tovább, Trumpnak jó eséllyel színt kell vallania

Kína válaszlépésekkel fenyegetett, ha az Egyesült Államok szankciókat vezetne be Pekinggel szemben a hongkongi tiltakozások miatt. A kérdést ugyanakkor átszövi az amerikai belpolitika is: Trump elnököt a vele szemben álló kongresszus akarja rávenni a kemény törvény szentesítésére.

Az ellene folyó vizsgálattal, a Kína elleni gazdasági háborúval és a Közel-Kelettel elfoglalt Donald Trump az utóbbi hónapokban igyekezett kerülni, hogy állást foglaljon a hongkongi erőszakos tiltakozások kérdésében.

A kaotikus jelenetek egyik nyugati olvasata a demokráciapárti tüntetők és a Kína-párti helyi illetékesek és karhatalom szemben állása.

Szerdán egy olyan dokumentum landolt Trump asztalán, amely arra kényszerítheti, hogy valljon színt.

Az aláírásra váró törvényjavaslat kemény szankciókat vetne ki kínai illetékesekre a tüntetők és rendbontók elleni fellépés miatt és véget vethetne Hongkong és az Egyesült Államok kedvezményes gazdasági kapcsolatának.

Mindeközben Trump a Kínával folytatott gazdasági háborút lezárni próbáló alkudozásra is figyel. December 15-én lejár a határidő, ameddig el kell döntenie: felújítja-e a kínai termékekre kirótt egyik szankciós csomagot.

Kína közben haragosan reagált a hongkongi emberijogi és demokrácia törvény nevű tervezett jogszabályra, amely Trump bírálói szerint

annak tesztje lehet, mennyire elkötelezett a mostani elnök az emberi jogok és a demokrácia külföldön történő védelméről szóló, hagyományos amerikai külpolitikai jelszavak iránt.

Trumpot mindkét nagy amerikai párt sürgette, hogy jobban álljon ki a részben autonóm területe feletti ellenőrzést kiterjesztő Peking ellen tiltakozók oldalán.

A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott, hogy Trump aláírja-e a szenátuson és alsóházon is gyakorlatilag ellenszavazat nélkül átment törvényt. Ez azt jelenti, hogy Trumpnak a felsőházban többségben lévő republikánus párttársai szerint is keményebben kell bánni Kínával.

Trumpnak a szokásos 10 napnál kicsit több ideje van dönteni a törvényről, mert a közelgő hálaadás ünnepére felfüggesztik a kongresszus üléseit.

Marco Rubio floridai szenátor, volt elnökjelölt azt mondta, szerinte Trump aláírja a törvényt.

Trumpnak azonban lehetősége van puhítani a jogszabályt – elnöki jogkörével élve késleltetheti egyes paragrafusok végrehajtását.

Kína közben egyértelművé tette nemtetszését: „Ha Amerika továbbra is rossz lépéseket tesz, akkor Peking garantáltan kemény ellenlépésekkel válaszol” – fogalmazott a kínai külügyi szóvivő.

„Hagyják abba a beavatkozást Hongkong és Kína belügyeibe!”

– tette hozzá.

Kommentátorok megkérdőjelezték, hogy valóban lehet-e kemény választ várni Pekingtől, amely szerintük időnként fenyegető kijelentéseket tesz, de aztán nem történik semmi. „Valóban hagynák elúszni emiatt a kereskedelmi alkut?” – tette fel a kérdést Evan Medeiros, a korábbi, Obama-kormányzat egyik Kína-szakértője és tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így zajlik a Széchenyi Fürdő felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?
körkép

Így zajlik a Széchenyi Fürdő felújítása – Mi lesz a többi budapesti fürdővel?

A tervek szerint már a nyár végén végén megkezdődhetnek a 3 milliárd forintot meghaladó felújítási munkálatok a főváros legnagyobb műemléki fürdőjében. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: három medence szűrő-forgató rendszerre tér át, ami az eddiginél sokkal egyszerűbb technológia, ráadásul közben meg tudják őrizni a gyógyvíz jelleget is. Szűts Ildikó beszélt a további munkálatokról, valamint a Gellért Gyógyfürdő, a Király Gyógyfürdő és a Rác fürdő helyzetéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.10. péntek, 18:00
Vinkó József
a Magyar Konyha főszerkesztője
Kiszóríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

Kiszóríthatják az EU GDP-jének 15 százalékából Kínát

Hamarosan bemutatja az Európai Bizottság azt a közbeszerzési reformot, amely lehetővé tenné a tagállami hatóságok számára, hogy előnyben részesítsék az európai beszállítókat, és bizonyos stratégiai szerződésekből háttérbe szorítsák a kínai vállalatokat. A "Buy European" kezdeményezés tervezete várhatóan szeptemberben jelenhet meg, és jogi alapot teremtene arra, hogy az állami szerződéseknél ne automatikusan a legalacsonyabb ár legyen a döntő szempont. Az évi mintegy 2500 milliárd eurós, az EU GDP-jének 13-15 százalékát kitevő uniós közbeszerzési piacot Brüsszel egyre inkább stratégiai iparpolitikai eszközként kezeli. A javaslat ugyanakkor heves vitákat válthat ki, mivel több tagállami kormány tart az uniós protekcionizmus erősödésétől.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×