Infostart.hu
eur:
383.75
usd:
329.68
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Kormányellenes tüntető Hongkongban 2019. október 4-én. Carrie Lam hongkongi kormányzó bejelentette, hogy október 5-től az illegális és engedély nélküli tüntetéseken mindenkinek tilos lesz olyan maszkot viselnie, amely eltakarja az arcot.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Thian

Nincs tovább, Trumpnak jó eséllyel színt kell vallania

Kína válaszlépésekkel fenyegetett, ha az Egyesült Államok szankciókat vezetne be Pekinggel szemben a hongkongi tiltakozások miatt. A kérdést ugyanakkor átszövi az amerikai belpolitika is: Trump elnököt a vele szemben álló kongresszus akarja rávenni a kemény törvény szentesítésére.

Az ellene folyó vizsgálattal, a Kína elleni gazdasági háborúval és a Közel-Kelettel elfoglalt Donald Trump az utóbbi hónapokban igyekezett kerülni, hogy állást foglaljon a hongkongi erőszakos tiltakozások kérdésében.

A kaotikus jelenetek egyik nyugati olvasata a demokráciapárti tüntetők és a Kína-párti helyi illetékesek és karhatalom szemben állása.

Szerdán egy olyan dokumentum landolt Trump asztalán, amely arra kényszerítheti, hogy valljon színt.

Az aláírásra váró törvényjavaslat kemény szankciókat vetne ki kínai illetékesekre a tüntetők és rendbontók elleni fellépés miatt és véget vethetne Hongkong és az Egyesült Államok kedvezményes gazdasági kapcsolatának.

Mindeközben Trump a Kínával folytatott gazdasági háborút lezárni próbáló alkudozásra is figyel. December 15-én lejár a határidő, ameddig el kell döntenie: felújítja-e a kínai termékekre kirótt egyik szankciós csomagot.

Kína közben haragosan reagált a hongkongi emberijogi és demokrácia törvény nevű tervezett jogszabályra, amely Trump bírálói szerint

annak tesztje lehet, mennyire elkötelezett a mostani elnök az emberi jogok és a demokrácia külföldön történő védelméről szóló, hagyományos amerikai külpolitikai jelszavak iránt.

Trumpot mindkét nagy amerikai párt sürgette, hogy jobban álljon ki a részben autonóm területe feletti ellenőrzést kiterjesztő Peking ellen tiltakozók oldalán.

A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott, hogy Trump aláírja-e a szenátuson és alsóházon is gyakorlatilag ellenszavazat nélkül átment törvényt. Ez azt jelenti, hogy Trumpnak a felsőházban többségben lévő republikánus párttársai szerint is keményebben kell bánni Kínával.

Trumpnak a szokásos 10 napnál kicsit több ideje van dönteni a törvényről, mert a közelgő hálaadás ünnepére felfüggesztik a kongresszus üléseit.

Marco Rubio floridai szenátor, volt elnökjelölt azt mondta, szerinte Trump aláírja a törvényt.

Trumpnak azonban lehetősége van puhítani a jogszabályt – elnöki jogkörével élve késleltetheti egyes paragrafusok végrehajtását.

Kína közben egyértelművé tette nemtetszését: „Ha Amerika továbbra is rossz lépéseket tesz, akkor Peking garantáltan kemény ellenlépésekkel válaszol” – fogalmazott a kínai külügyi szóvivő.

„Hagyják abba a beavatkozást Hongkong és Kína belügyeibe!”

– tette hozzá.

Kommentátorok megkérdőjelezték, hogy valóban lehet-e kemény választ várni Pekingtől, amely szerintük időnként fenyegető kijelentéseket tesz, de aztán nem történik semmi. „Valóban hagynák elúszni emiatt a kereskedelmi alkut?” – tette fel a kérdést Evan Medeiros, a korábbi, Obama-kormányzat egyik Kína-szakértője és tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×