Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
323.79
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Brüsszel, 2018. március 22.Peter Pellegrini újonnan kinevezett szlovák miniszterelnök érkezik az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának első napi ülésére Brüsszelben 2018. március 22-én, a kinevezése napján. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Pellegrini örül, hogy végre más témákkal is foglalkozhat az EU, mint a brexit

„A brexit újbóli elhalasztásának köszönhetően végre más témákkal is foglalkozhatnak az elkövetkező uniós csúcsokon a tagállamok vezetői” – véli Peter Pellegrini. A szlovák kormányfő szerint a júniusi csúcstalálkozón végre terítékre kerülhet az unió költségvetése, és azok a fontos témák, melyek meghatározzák az EU polgárainak jövőbeli életét.

Az Európai Unió 27 tagállama a brüsszeli csúcstalálkozón megegyezett, hogy az Egyesült Királyság október 31-ig elhalaszthatja a kilépését az unióból azzal, hogy a júniusi csúcson ismét megvizsgálják az aktuális helyzetet. Az új határidő rugalmas, ami azt jelenti, hogy Nagy-Britannia előbb is kiléphet az unióból, akkor, ha addig jóváhagyják a kiválási megállapodást.

Ennek köszönhetően az európai huszonhetek vezetői a következő csúcstalálkozókon már foglalkozhatnak más ügyekkel is, mint Nagy-Britannia kilépésével - amit Peter Pellegrini szlovák kormányfő is üdvözölt. A brexit miatt összehívott rendkívüli csúcstalálkozó után kijelentette: a legközelebbi, júniusi EU-csúcs fő témája már nem a britek kiválása lesz, hanem Európa jövője és az aktuális ügyek, például a több éves pénzügyi keret, illetve az unió prioritásainak meghatározása a következő tíz évre.

A miniszterelnök szerint azt is tisztázni kell, hogyan reagáljon az Európai Unió a globális trendekre,

hogy továbbra is versenyképes legyen, és ne maradjon le az Egyesült Államok, a gyorsan fejlődő Kína, illetve a fokozatosan felzárkózó India mögött.

„Ezek azok a dolgok, amelyekről szívesebben beszélnénk a brexit helyett. Utóbbiról hajnali kettőig vitáztunk, míg valójában csak egy dátumot kerestünk, amelyről hajnalban sikerült megegyezni” – tette hozzá Peter Pellegrini. Elmondása szerint a júniusi találkozón a tagállamok vezetői már arról cserélnek majd eszmét, hogy hogyan sikerült az európai parlamenti választás, és hogy Nagy-Britannia tagja-e még az Európai Uniónak, vagy valamiféle átmeneti időszakba sorolják-e a tagságát.

Érdekesség, hogy csütörtök hajnalban a brüsszeli csúcsról Peter Pellegrinivel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellár is a szlovák kormánygéppel utazott haza.

Pontosabban Pozsonyba, majd onnan közúton Bécsbe. Nem ez volt az első alkalom, hogy Szlovákia miniszterelnöke és az osztrák kancellár együtt utazott egy politikai eseményre. Így volt ez februárban is, amikor az Európai Unió és az Arab Liga csúcstalálkozójára repültek az egyiptomi Sharm es Sejk-be.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×