Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
London, 2018. július 10.A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Nyitókép: MTI/EPA/Rick Findler

Brexit: ront vagy javít a helyzeten az Európai Bíróság ítélete?

A brit külügyminiszter szerint nincs jelentősége az Európai Bíróság ítéletének, hiszen London nem készül a folyamat leállítására. A bíróság ítélete inkább az időzítése miatt fontos, hiszen egy nappal a brit parlamenti szavazás előtt a brexit ellenzőinek táborát erősítheti.

Értelmezés kérdése, hogy az EU dobott-e egy mentőövet a bizonytalan jövő felé tartó Nagy-Britanniának, vagy beavatkozott a belpolitikába azzal, hogy épp a kulcsfontosságú parlamenti szavazás előtt egy nappal közölte: a britek egyoldalúan leállíthatják az unióból való kilépést.

Brüsszelben és a tagállamok vezetőinél a hétvégén csörgött a telefon: Theresa May brit kormányfő próbálta tovább puhítani a már kialkudott kilépési feltételeket, miközben hazája parlamentjében a képviselők többsége arra készült, hogy leszavazza az EU-val kötött alkut.

Az Európai Bíróság most rendkívüli ülésen tűzte napirendjére a tagállamok kilépési folyamatát megindító, úgynevezett 50. cikkelyről szóló döntést.

A britek már aktiválták az Európai Szerződés cikkelyét és ennek nyomán folytattak kilépési tárgyalásokat az Unióval. A kérdés most az volt, hogy egyoldalúan leállíthatják-e a folyamatot, anélkül, hogy ezt jóváhagyatnák a többi 27 tagállammal.

A bíróság szerint igen,

a döntés szerint "az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az értesítést arról, hogy ki akar lépni az Európai Unióból".

A múlt héten a bíróság egyik jogi tanácsadója hasonló véleményt fogalmazott meg, ami munícióként szolgált brit oldalon a brexitet ellenző és a kérdésről második népszavazást követelő tábor számára.

A keddi brit szavazás után ismét Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások és kérdés, hogy mivel fogadják majd a tagállamok vezetői Theresa Mayt, ha bekövetkezik a jóslat és a brit törvényhozás leszavazza az EU-val nehezen kialkudott kilépési megállapodást.

Különösen érdekes lesz az új helyzetben Írország véleménye, Dublin ugyanis nem akar határellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, mivel az súlyosan érintené gazdaságát és az északír békefolyamatot is, melynek részeként az északi katolikus közösség gyakorlatilag úgy érezhette, hogy nincs elszakítva a déli rokonoktól.

May az elmúlt napokban megpróbálta puhítani Leo Varadkar ír miniszterelnököt, aki Brüsszel támogatásával elérte, hogy

ha a brit kilépés utáni átmenti időszak tárgyalásai nem hoznak eredményt a vámkérdésekben, akkor Észak-Írországra gyakorlatilag más vámszabályok vonatkozzanak, mint az Egyesült Királyság többi részére.

Uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy örömmel fogadnák vissza a klubba Nagy-Britanniát, ha az meggondolná magát, de korábban az volt a jogászok véleménye, hogy ehhez minimum a tagállamok többségének hozzájárulására lenne szükség.

Egyes EU-vezetők pedig a múltbéli engedmények visszavételét támasztották a brit maradás feltételéül. Azaz: a britek elveszítenék az utóbbi évtizedekben kialkudott egyedi kedvezményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×