eur:
411.25
usd:
392.96
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

A brit kormány nekivág a sorsdöntő szavazásnak

Cáfolta Theresa May miniszterelnök hivatala és a brexit-ügyi miniszter is vasárnap azt a sajtóértesülést, hogy a londoni kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és a kormányfő megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül idézett kormánytagok és kormányzati tanácsadók egybehangzóan azt mondták, hogy várakozásuk szerint Theresa May hétfőn bejelenti a parlamenti szavazás elhalasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió jövő csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megpróbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására.

A legnagyobb olvasottságú vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday úgy tudja:

a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának a parlamenti ügymenet irányításáért felelős tisztviselői hétfőn még egyszer felmérik a pártcsoport hangulatát és voksolási preferenciáit,

és Theresa May ennek ismeretében hozza meg döntését a keddre előirányzott szavazás esetleges halasztásáról.

A Downing Street egyelőre cáfolja ezeket az értesüléseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap csak annyit közölt, hogy az alsóházi szavazást a kijelölt kedd esti időpontban megtartják.

A Brexit-folyamat irányításáért felelős brit minisztérium (DExEU) vezetője, Stephen Barclay a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén azt mondta, hogy a kormány nem halasztja el a parlamenti szavazást. Barclay szerint jó megállapodásról van szó, és ez az egyetlen megállapodás, amelyet az EU-val el lehetett érni.

Theresa May a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak adott interjúban megismételte azt a többször hangoztatott figyelmeztetését, hogy ha az alsóház nem fogadja el a Brexit-megállapodást, az annak a kockázatával járna, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki az Európai Unióból, vagy "egyáltalán nem lesz brexit".

A brit kormányfő szerint a megállapodás parlamenti elvetésének súlyos bizonytalanság lenne a következménye, és valójában senki nem tudja, mi történne utána.

Theresa May nem adott érdemi választ arra a kérdésre, hogy a brexit-megállapodás parlamenti elutasítása esetén lemondana-e tisztségéről, vagy helyén maradna, és visszatérne Brüsszelbe az egyezmény újratárgyalása végett.

Stephen Barclay brexit-miniszter a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette, hogy May tisztségében maradna még akkor is, ha a megállapodásról szóló alsóházi szavazáson a kormány súlyos vereséget szenved.

Boris Johnson volt külügyminiszter, a Konzervatív Párt igen keményvonalas Brexit-frakciójának frontembere - aki a nyáron saját kormányának brexit-stratégiája elleni tiltakozásul mondott le a külügyi tárca vezetéséről - szintén azt mondta ugyanebben a BBC-műsorban, hogy Theresa Maynek vereség esetén sem kell lemondania. Hozzátette: reméli, hogy a parlament elutasítja a megállapodást, mert ezzel Theresa May "erőteljes felhatalmazást" kapna a Brexit-egyezmény újratárgyalására.

Boris Johnsont a brit sajtó Theresa May lehetséges utódjelöltjei között emlegeti.

Johnson azonban a vasárnapi BBC-műsorban határozottan cáfolta, hogy miniszterelnöki ambíciói lennének.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény keddi elfogadása.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban - rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum és egyoldalú döntési jog híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×