Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

A brit kormány nekivág a sorsdöntő szavazásnak

Cáfolta Theresa May miniszterelnök hivatala és a brexit-ügyi miniszter is vasárnap azt a sajtóértesülést, hogy a londoni kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és a kormányfő megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül idézett kormánytagok és kormányzati tanácsadók egybehangzóan azt mondták, hogy várakozásuk szerint Theresa May hétfőn bejelenti a parlamenti szavazás elhalasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió jövő csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megpróbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására.

A legnagyobb olvasottságú vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday úgy tudja:

a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának a parlamenti ügymenet irányításáért felelős tisztviselői hétfőn még egyszer felmérik a pártcsoport hangulatát és voksolási preferenciáit,

és Theresa May ennek ismeretében hozza meg döntését a keddre előirányzott szavazás esetleges halasztásáról.

A Downing Street egyelőre cáfolja ezeket az értesüléseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap csak annyit közölt, hogy az alsóházi szavazást a kijelölt kedd esti időpontban megtartják.

A Brexit-folyamat irányításáért felelős brit minisztérium (DExEU) vezetője, Stephen Barclay a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén azt mondta, hogy a kormány nem halasztja el a parlamenti szavazást. Barclay szerint jó megállapodásról van szó, és ez az egyetlen megállapodás, amelyet az EU-val el lehetett érni.

Theresa May a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak adott interjúban megismételte azt a többször hangoztatott figyelmeztetését, hogy ha az alsóház nem fogadja el a Brexit-megállapodást, az annak a kockázatával járna, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki az Európai Unióból, vagy "egyáltalán nem lesz brexit".

A brit kormányfő szerint a megállapodás parlamenti elvetésének súlyos bizonytalanság lenne a következménye, és valójában senki nem tudja, mi történne utána.

Theresa May nem adott érdemi választ arra a kérdésre, hogy a brexit-megállapodás parlamenti elutasítása esetén lemondana-e tisztségéről, vagy helyén maradna, és visszatérne Brüsszelbe az egyezmény újratárgyalása végett.

Stephen Barclay brexit-miniszter a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette, hogy May tisztségében maradna még akkor is, ha a megállapodásról szóló alsóházi szavazáson a kormány súlyos vereséget szenved.

Boris Johnson volt külügyminiszter, a Konzervatív Párt igen keményvonalas Brexit-frakciójának frontembere - aki a nyáron saját kormányának brexit-stratégiája elleni tiltakozásul mondott le a külügyi tárca vezetéséről - szintén azt mondta ugyanebben a BBC-műsorban, hogy Theresa Maynek vereség esetén sem kell lemondania. Hozzátette: reméli, hogy a parlament elutasítja a megállapodást, mert ezzel Theresa May "erőteljes felhatalmazást" kapna a Brexit-egyezmény újratárgyalására.

Boris Johnsont a brit sajtó Theresa May lehetséges utódjelöltjei között emlegeti.

Johnson azonban a vasárnapi BBC-műsorban határozottan cáfolta, hogy miniszterelnöki ambíciói lennének.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény keddi elfogadása.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban - rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum és egyoldalú döntési jog híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×