eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Kemény brexitről beszél a brit alsóház vezetője

Andrea Leadsom szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament jövő kedden leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Andrea Leadsom - aki az alsóház vezetőjeként a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva beszélt a jövő keddi szavazás következményeiről.

Mint mondta, hacsak a kormány nem indul el a jelenlegitől teljesen eltérő irányban, így próbálva később ismét elfogadtatni a megállapodást, akkor a magától értetődő alapeseti forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, különösen azok után, hogy a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártot kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) szerdán bejelentette, nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, november végén kötött megállapodást. Erről részletesen írtunk például itt és itt.

A megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy

meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A Brexit-megállapodás leszavazása esetén a kormánynak 21 napon belül nyilatkozatot kellene előterjesztenie a parlamentben arról, hogy milyen irányban kívánja továbbvinni a kilépési folyamatot. A megállapodás első vitanapján, kedd este azonban az alsóház a kormány szándékával ellentétben megszavazott egy olyan indítványt, amelynek alapján a képviselőknek nemcsak e nyilatkozat tudomásul vételéhez lenne joguk, hanem a nyilatkozat tartalmának módosításához is. Így az alsóház elvileg megakadályozhatja a megállapodás nélküli brexitet.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×