eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Kemény brexitről beszél a brit alsóház vezetője

Andrea Leadsom szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament jövő kedden leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Andrea Leadsom - aki az alsóház vezetőjeként a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva beszélt a jövő keddi szavazás következményeiről.

Mint mondta, hacsak a kormány nem indul el a jelenlegitől teljesen eltérő irányban, így próbálva később ismét elfogadtatni a megállapodást, akkor a magától értetődő alapeseti forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, különösen azok után, hogy a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártot kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) szerdán bejelentette, nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, november végén kötött megállapodást. Erről részletesen írtunk például itt és itt.

A megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy

meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A Brexit-megállapodás leszavazása esetén a kormánynak 21 napon belül nyilatkozatot kellene előterjesztenie a parlamentben arról, hogy milyen irányban kívánja továbbvinni a kilépési folyamatot. A megállapodás első vitanapján, kedd este azonban az alsóház a kormány szándékával ellentétben megszavazott egy olyan indítványt, amelynek alapján a képviselőknek nemcsak e nyilatkozat tudomásul vételéhez lenne joguk, hanem a nyilatkozat tartalmának módosításához is. Így az alsóház elvileg megakadályozhatja a megállapodás nélküli brexitet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×