Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Kemény brexitről beszél a brit alsóház vezetője

Andrea Leadsom szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament jövő kedden leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Andrea Leadsom - aki az alsóház vezetőjeként a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva beszélt a jövő keddi szavazás következményeiről.

Mint mondta, hacsak a kormány nem indul el a jelenlegitől teljesen eltérő irányban, így próbálva később ismét elfogadtatni a megállapodást, akkor a magától értetődő alapeseti forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, különösen azok után, hogy a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártot kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) szerdán bejelentette, nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, november végén kötött megállapodást. Erről részletesen írtunk például itt és itt.

A megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy

meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A Brexit-megállapodás leszavazása esetén a kormánynak 21 napon belül nyilatkozatot kellene előterjesztenie a parlamentben arról, hogy milyen irányban kívánja továbbvinni a kilépési folyamatot. A megállapodás első vitanapján, kedd este azonban az alsóház a kormány szándékával ellentétben megszavazott egy olyan indítványt, amelynek alapján a képviselőknek nemcsak e nyilatkozat tudomásul vételéhez lenne joguk, hanem a nyilatkozat tartalmának módosításához is. Így az alsóház elvileg megakadályozhatja a megállapodás nélküli brexitet.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×