Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.69
bux:
124437.11
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a magyar V4-elnökség első külügyminiszteri, Ausztria, Horvátország és Szlovénia delegációjával kibővített találkozója utáni sajtótájékoztatón a budapesti Groupama Arénában 2017. július 10-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Három dologra kért garanciát a lemondását visszavonó szlovák külügyminiszter

Az államfő elégedett, az ellenzék szerint azonban Miroslav Lajčáknak tartania kellett volna magát az elhatározásához, ha azt előtte valóban átgondolta.

Miután péntek délelőtt Miroslav Lajčák bejelentette, hogy mégsem távozik a szlovák külügyminisztérium éléről, a kormánykoalíciós partnerek elégedetten csettinthettek, az ellenzék viszont inkább összevonta szemöldökét.

Döntését indokolva Miroslav Lajčák elmondta, sokáig fontolgatta, van-e értelme továbbra is betöltenie tisztségét, mivel az utóbbi napokban a törvényhozásban is olyan hangokat lehetett hallani, amelyek az együttműködés helyett az elszigetelődést szorgalmazták, és megkérdőjelezték Szlovákia uniós- és a NATO-tagságát.

Úgy fogalmazott: döntését esélyként könyveli el munkája folytatására. Azon igyekszik, hogy Szlovákiára változatlanul modern európai országként, illetve megbízható partnerként és szövetségesként tekintsenek, amely a megoldáskeresésben, nem pedig a problémák gerjesztésében jeleskedik.

Miroslav Lajčák a külügyi tárca élén maradását attól tette függővé, hogy

  • Szlovákia külpolitikai irányultsága továbbra is szigorúan a kormányprogramban foglaltakhoz igazodik,
  • a koalíciós partnerek tiszteletben tartják a koalíciós szerződést, illetve
  • az egyes tárcák és az azokkal járó felelősség elosztását.

„Elégedett vagyok Miroslav Lajčák döntésével, és örülök a további együttműködésnek” – áll Peter Pellegrini kormányfő nyilatkozatában. Bugár Béla, a Híd elnöke pozitív lépésről beszélt. Mint fogalmazott, Lajčák döntése folytonosságot jelent a szlovák külpolitikának, azaz senki sem vonhatja kétségbe az ország nyugatorientáltságát.

Ellenzéki kritikák

Az ellenzék ugyanakkor már kritikusabban értékelt. Képviselői szerint Lajčák felesleges társadalmi feszültséget gerjesztett. „Ha tisztességes ember lenne, tisztességesen benyújtotta lemondását, és lépéseit átgondolta, akkor szerintem tartania kellett volna magát elképzeléseihez. Ennek ellenére biztosan jobb külügyminiszter, mint amilyen Fico lenne” – vélekedett az SaS frakcióvezetője, Lucia Ďuriš Nicholsonová. Az OĽaNO frakcióvezetője, Veronika Remišová szintén a külügyminiszteri tisztséggel és a választópolgárokkal szembeni tiszteletlenségként értékeli, hogy Lajčák végül meggondolta magát. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az alkotmányos alapelveket politikai hadviselésre használják fel.

Ezzel szemben Andrej Kiska köztársasági elnök megelégedettséggel vette tudomásul, hogy a külügyi tárca feje végül átértékelte lemondását.

Címlapról ajánljuk
Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.

Orbán Viktor: fokozatosan leállítjuk az ukrajnai gázszállításokat

A szerdai kormányülésen előterjesztést tesz a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: Ukrajna 30 napja blokkolja az olajszállítást hazánk felé a Barátság kőolajvezetéken, a magyar kormány szerint Ukrajna politikai okokból nem indítja újra a korábban megtámadott létesítmény működését.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Véget értek az aranyévek, elszálltak a költségek, lépéskényszerben a magyar bankok

Értesüléseink szerint nem az OTP  az egyetlen szereplő a hazai bankszektorban, amelynél napirendre került idén a költségek visszafogása, akár az alkalmazotti létszám csökkentése árán is. Ennek hátterében egyértelmű folyamatok állnak: a magas kamatkörnyezet pozitív hatásainak fokozatos kifutásával, valamint az erősödő költségnyomás miatt romlani kezdtek a szektor – és több hitelintézet – költséghatékonysági mutatói. Mindez ráadásul akkor történik, amikor a bankszektor foglalkoztatotti létszáma történelmi csúcson van. A profitcélok teljesítése érdekében ismét előtérbe került a szigorú költségkontroll - 12 ábrán mutatjuk a helyzetet. A témával a Portfolio május 5-ei Hitelezés 2026 konferenciáján is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×