Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Éles vita Macron kényes választási ígéretéről

Éles vita Macron kényes választási ígéretéről

A francia homoszexuálisok egy része ellenzi a béranyaság legalizálását, illetve azt, hogy leszbikus párok is igénybe vehessék a mesterséges megtermékenyítést. Ez derül ki egy a Le Figaróban közzétett nyílt levélből, mellyel szerzőik a kérdésben a múlt héten indított társadalmi vitát kívánják befolyásolni.

A francia kormány a múlt héten társadalmi vitát kezdeményezett arról, hogy lehet-e legalizálni a béranyaságot, illetve kiterjeszthető-e a mesterséges megtermékenyítés az egyedülálló nőkre és a leszbikus párokra.

Ez utóbbi lehetőség, azaz a mesterséges megtermékenyítés kiterjesztése Emmanuel Macron választási ígéretei közé tartozik, ám az államfő többször hangsúlyozta:

nem kívánja a legalizálást ráerőltetni a társadalomra,

amint tette Francois Hollande az azonos nemű párok házasságának az elismerésével, hanem előbb széles körű társadalmi vitát akar tartani.

A homoszexuális értelmiségiek nyílt levelükben először is tisztázzák, hogy a látszattal és a közhiedelemmel ellentétben a mesterséges megtermékenyítést, illetve a béranyaságot követelő LMBT szervezetek nem képviselik a teljes homoszexuális közössséget. Ezt követően rögzítik azt a nyilvánvaló tényt, hogy az azonos nemű párok nem valamilyen létező diszkrimináció miatt nem nemzhetnek gyermeket, hanem mert „objektív módon” terméketlenek.

„Egyesek számára talán nehéz meghallani, de el kell fogadnunk az állapotunkból fakadó korlátokat” – fogalmaznak a levélírók, hangsúlyozva, hogy a homoszexuális párok követeléseiben sokkal több a szubjektív és érzelmi elem, mint a józan megfontolás.

Szerintük

amikor a heteroszexuális párok mesterséges megtermékenyítéshez folyamodnak, az tulajdonképpen orvosi terápiának számít,

mivel potenciálisan képesek ugyan a gyermeknemzésre, de valamilyen fizikai ok ebben megakadályozza őket. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a leszbikus párok nem hivatkozhatnak az egyenjogúságra, amikor a fenti eljárást maguk számára is követelik, esetükben ugyanis nem kezelésről, hanem egy fennálló objektív helyzetnek a megkerüléséről lenne szó.

Szerintük a leszbikus párok érvelése ezért nem helytálló, és követeléseiket az államnak el kell utasítania. Ami azért is fontos, mert ellenkező esetben a férfi párok az azonos elbánáshoz való jogra hivatkozva azonnal követelhetnék a béranyaság legalizálását, ők ugyanis csak ezen az úton tudnak gyermekhez „jutni”.

Márpedig a levélírók a béranyaság kapcsán még szigorúbbak. Hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy azt nemcsak homo-, hanem heteroszexuális párok is igénybe veszik, és

ez szerintük egyértelműen a nők és a gyermekek eltárgyiasítását jelenti,

ami az elmúlt évtizedekben lezajlott feminista küzdelmek fényében elképesztő visszalépésnek számít.

„Nem kívánunk erkölcsi kezességet vállalni egy ilyen archaikus és regresszív emberfelfogáshoz, még akkor sem, ha ez a szabadság nevében rajzolódik ki” – fogalmaznak a homoszexuális értelmiségiek, akik szerint a leszbikus párok számára továbbra is tiltani kell a mesterséges megtermékenyítést, és a béranyaságot sem szabad engedélyezni. Már csak azért sem, mert mint fogalmaznak, az azonos nemű párok más módon, például örökbefogadással is nevelőszülőkké válhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×