A februárban, Münchenben rendezett nemzetközi biztonságpolitikai értekezlet keretében

a török titkosrendőrség vezetője átadott egy listát a német hírszerzőszolgalat elnökének,

azzal a kéréssel, hogy a listán szereplő több, mint 300 személyt, valamint számos intézményt helyezzenek megfigyelés alá és így szerzett tapasztalataikat továbbítsák Ankarába.

A német hatóságokat meglepte, hogy a névsorban szereplő főleg török állampolgárokról az ankarai titkosrendőrség mennyire messzemenő adatokkal rendelkezik.

Berlinben ebből azt a következtetést vonták le, hogy

Ankara kiterjedt kémkedést folytat Németországban,

azzal a céllal, hogy minél több adatot gyűjtsön az Egyesült Államokban élő Fetullah Gülen hitszónok követőiről.

Erdogan elnök szerint Gülen a felelős a tavaly nyári államcsínykísérletért.

Noha a német hírszerzőszolgalat a színfalak mögött főleg az Iszlám Állam állam nevű terrorcsoport elleni küzdelemben együttműködik Ankarával, a Münchenben előterjesztett kérést azonban nyíltan elutasította.

Több német tartomány belügyminisztere már óvva intette a listán szereplő személyeket, hogy ne utazzanak Törökországba,

mert letartóztatással kell számolniuk.

Ugyanígy veszélyes lehet számukra, ha beteszik a lábukat valamelyik török diplomáciai kirendeltségre.

Időközben Törökország németországi konzulátusain is megkezdődött a választásra jogosultak voksainak leadása a jövő hónap közepén esedékes alkotmány-módosító népszavazás keretében.

Az Európai Unió területén német földön él a legtöbb török. Számukat több, mint 3 millióra becsülik, de közülük csupán 1 millió 400 ezer jogosult a szavazásra.

Jól értesült források szerint a hatósági nyomás ellenére Törökország lakosságának jelentős hányada erősen tart a demokráciától egyre távolodó Erdogan elnök hatalmának kiterjesztésétől, ezért

nem lehet kizárni, hogy éppen a külföldön élő törökök szavazata dönti el a választás kimenetelét.

A tavaly nyári államcsínykísérletre utalva a német törvényhozás elnöke, Norbert Lammert az alkotmánymódosítást célzó áprilisi népszavazást a demokrácia elleni szabályos államcsínynek nevezte.

Az ellenzéki Baloldali Párt parlamenti frakcióvezetője, Sarah Wagenknecht pedig nyíltan terroristának nevezte Erdogant, amiért a napokban azzal fenyegette meg a Nyugatot, hogy ha így folytatja, egyetlen európai sem fogja magát biztonságban érezni.

A szintén ellenzéki Zöldpárt elnöke, a török származású Csem Özdemir honfitársait arra ösztönözte, hogy vessék el az alkotmány módosítását, ellenkező esetben Erdogan börtönné változtatja Törökországot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!