Fehér inges, fekete nyakkendős és öltönyös fiatal, kezében pisztollyal, előtte a földön fekvő áldozata.

A törökországi orosz nagykövet, Andrej Karlov meggyilkolásáról készült pillanatfelvételek bizonyosan a sajtótörténet részei lesznek, miközben egyelőre nem világos, hogy milyen következményei lesznek a sokkoló esetnek.

A török hatóságok által a gyilkosként megnevezett 22 éves Mevlüt Mert Altinas két és fél évig volt az ankarai rohamrendőrség állományában. Szemtanúk szerint a művészeti galériába - ahol az orosz nagykövet megnyitóbeszédet mondott – rendőrségi igazolvánnyal lépett be.

Egy ideig a diplomata mögött állt, majd törökül és arabul kezdett kiáltozni. „Ne felejtsétek el Aleppót!” – kiabálta az ellentmondásos szíriai orosz beavatkozásra utalva, mielőtt hátbalőtte volna a nagykövetet és többeket megsebesített volna.

Az épületbe betörő török rendőrök végül őt is agyonlőtték és a földön fekvő gyilkos képét is több médium közzétette.

Miközben tüntető törökök, a nyugati politikusok és a közvélemény egy része is élesen bírálja Moszkvát Kelet-Aleppó bombázásáért, Karlov volt az, aki török politikusokkal együttműködve részt vett annak megszervezésében, hogy a harcot feladó lázadókat és a kelet-aleppói civileket elszállítsák a városból.

A gyilkosságot a Szíriában egymással szembenálló erőket támogató, de több kérdésben együttműködő török és orosz vezetők is olyan provokációnak nevezték, amelynek célja a kapcsolatok aláásása volt.

Erdogan török elnök a támadás után úgy nyilatkozott, hogy az nemcsak Oroszország, de Törökország ellen irányult is. Az eset egy nappal azelőtt történt, hogy orosz, török és iráni miniszterek a szíriai helyzetről tárgyaltak volna Moszkvában.

Erdogan felhívta Vlagyimir Putyin elnököt és azt ígérte, hogy megerősítik az orosz képviseletek védelmét. A támadást külföldi vezetők, köztük az amerikai külügyminiszter is elítélte.

Maga Putyin a gyilkosság után összehívott rendkívüli tanácskozáson úgy fogalmazott: „meg kell tudnunk, ki irányította a gyilkos kezét” és hogy „a banditák, akik elkövették a tettet, megtapasztalhatják az ellencsapást”.

Török illetékesek gyorsan az Egyesült Államokban élő és a nyári puccskísérlet irányításával megvádolt és a biztonsági szervekben nagy befolyást kiépített Fethullah Gülen hitszónokot vádolták meg a gyilkossággal. Gülen azonban határozottan elítélte a tettet.

De milyen következményei lehetnek a támadásnak? Egyes bulvárlapok az I. világháborút kirobbantó szarajevói gyilkossághoz hasonlítják a tettet. Szakértők szerint viszont Oroszország „Szíriában adhatja meg a választ”.

Domitilla Sagramoso, a londoni King's College biztonsági elemzője szerint „az oroszok megduplázzák katonai fellépésüket Szíriában”.

James Nixey, a szintén brit Chatham House külpolitikai intézet munkatársa szerint pedig az incidens kihathat az aleppói evakuációra, „amelynek során az oroszok eddig engedményeket tettek. Az oroszok bekeményíthetnek, a katonák bosszút akarnak majd” – mondta.