Együttműködési megállapodást írt alá az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) arról, hogy a magyar egyetem támogatja az amerikai kormányzati ügynökséget a műholdas talajnedvesség-mérési adatok validációjában.

A klímaváltozás miatt sűrűsödnek az aszályos időszakok, ezért egyre fontosabb ismerni a földfelszín talajnedvességének állapotát. A BME Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének vezetője az InfoRádióban elmondta: a NASA a műholdas adatok értékelésében számít a Műegyetem kutatóinak szaktudására. Az együttműködési megállapodás keretében egyebek mellett összehasonlítják a műholdas és a földi adatokat. A felek már két évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot a BME-n tartott nyári egyetemen, amely Kugler Zsófia szerint nagyon sikeres volt. Már akkor közösen elkezdtek azon gondolkodni, hogy miben tudná segíteni a BME a NASA napi operatív munkáját.

Akkor a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy a budapesti egyetem kutatói a helyi adatok integrálásával és az ellenőrzési folyamatban való aktív részvétellel járulnak hozzá az amerikai űrügynökség mindennapi tevékenységeihez. Kugler Zsófia elmondta:

műholdról a talaj felső 10 centiméteres rétegének a talajnedvesség-tartalmát lehet meghatározni.

A mezőgazdaság számára alapvetően fontos tudni a talajnedvesség területi eloszlását ahhoz, hogy aszálykezelési beavatkozást lehessen végezni vagy öntözési tervet készíthessenek. A szélsőségesen aszályos 2025-ös év is ráirányította a figyelmet ezekre a problémákra, amelyek a jövőben a klímaváltozás miatt még gyakoribbá válhatnak. A tanszékvezető úgy véli, ezek az adatok nagyon fontosak és értékesek az agráriumnak, elsősorban a mezőgazdasági termésbecslés tekintetében, de biztonságpolitikai, védelmi szempontból is hasznosak lehetnek a katonaság részére például a terepjárhatóság megfigyelésében.

A műholdas talajnedvesség-mérési adatokat a meteorológiai előrejelzésekben is fel szokták használni, hiszen hőhullámok kialakulásánál a legújabb kutatások szerint

csak akkor van esély tartós hőhullámra, hogyha a talajnedvességi adatok egy bizonyos szint alá süllyedtek egy régió felett.

Kugler Zsófia arra is kitért, hogy milyen eredményei lehetnek a NASA-val való közös munkának. Felhívta a figyelmet, hogy az amerikai űrügynökség operatív szinten közöl talajnedvességi adatokat világszerte. Ezt úgy kell elképzelni, hogy hatalmas térképeken napi szinten figyelik a világ minden pontján a talajnedvességi adatokat. Mostantól pedig a közép-európai régióban a BME szakemberei segítik az adatminőség ellenőrzését.

A tanszékvezető hozzátette: ha lesz olyan feldolgozási lépés, amit a modellen javítani lehetne, illetve magasabb, jobb minőségű adatokat szolgáltatni, akkor ezeket feldolgozzák, a NASA pedig később tudja használni, illetve beépíti az eljárásaiba. „Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal” – magyarázta Kugler Zsófia.

Az együttműködési megállapodásban az is szerepel, hogy a NASA és a BME egy európai kutatók számára kidolgozandó képzési program létrehozására kívánja kiaknázni az együttműködést, amely további tudományos partnerségeket és eszmecseréket tesz lehetővé a földi vízkörforgás kutatásához, a hidrológiához és a mezőgazdasághoz létrehozott adathalmazok felhasználásáról.

Kugler Zsófia megjegyezte: a későbbiekben szorosabb is lehet a partnerség a két fél között, ehhez azonban szükség lenne egy olyan kormányközi kutatás-finanszírozási keretrendszerre, ami az Egyesült Államok és Magyarország között jelenleg nem létezik.