eur:
402.31
usd:
383.42
bux:
87870.72
2025. február 14. péntek Bálint, Valentin
Professional Archaeological excavations, archaeologists work, dig up an ancient clay artifact with special tools in soil
Nyitókép: Emrah Gokcan/Getty Images

Sikerült azonosítani az első, fegyverekkel eltemetett nőt

Az elhunyttal eltemetett fegyverek és eszközök miatt korábban úgy gondolták a kutatók, hogy az illető férfi volt, mostanra azonban bebizonyosodott, hogy valójában egy nő maradványait találták meg.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. Ez az ország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 ezer csontvázat foglal magába.

Amikor a Hajdú-Bihar vármegyei község határában felfedezett temetőt 1983 és 1985 között föltárták, az egyik leglátványosabb mellékletegyüttes egy íjászfelszerelés volt.

Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt a sírban eltemetett embert férfiként határozták meg.

Néhány évvel ezelőtt Tihanyi Balázs és William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett.

Az antropológiai és archeogenetikai vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a fegyverekkel eltemetett személy nő volt.

Tihanyi Balázs, a kutatás eredményeiről a Plos One folyóiratban beszámoló cikk első szerzője kifejtette, a férfiak esetében például a nagyobb izomtömeg sokkal markánsabb vonásokat eredményez a csontokon, erőteljesebbek az izomkapcsolódási területek. Az általuk is alkalmazott magyarországi módszer 12 különböző jelleget vizsgál a koponyacsontokon, többek között a szemöldök, a tarkó, a halánték vagy éppen az állkapocs régiójában.

A koponyából és a váz csontjaiból vett minták archeogenetikai vizsgálatai is azt erősítették meg, hogy a sírba egy nőt temettek el.

A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel. Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat - a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.14. péntek, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
Nagy fordulat készül a mesterséges intelligenciában – Mutatjuk, kik lehetnek a nyertesek

Nagy fordulat készül a mesterséges intelligenciában – Mutatjuk, kik lehetnek a nyertesek

A ChatGPT 2022 novemberi bemutatása óta a mesterséges intelligencia a legforróbb sztori a részvénypiacon. Az Nvidia vezetésével a chipgyártó és az AI-infrastruktúrához köthető amerikai óriáscégek uralják a címlapokat, most viszont úgy néz ki, hogy alaposan átalakulhat a vezető tőzsdei narratíva: megjelent ugyanis Kínában a DeepSeek, a versenytársakéhoz képest sokkal olcsóbb AI pedig azonnal az ázsiai technológiai vállalatok felé terelte a befektetők figyelmét. Elindult tehát egyfajta átárazódás az AI-sztoriban, ráadásul a szakértők is egyre optimistábbak a kínai AI jövőjével kapcsolatban. Már csak az a kérdés, hogy mit tudnak ezek a kínai nagyágyúk, mire számíthatunk az új modellektől, és a profik szerint is jó ötlet-e most beléjük fektetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×