Címke: honfoglalás (9 cikk)

A temetőre a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai a Tisza-tó térségében végzett mikroregionális kutatóprojekt keretében találhattak.

Római kori szarmata települések nyomaira leltek. Tartogathat még az Alföld (is) meglepetéseket.

A magyarság eredetkutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közöltek a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a Current Biology szaklapban.

Honnan származunk, kik a rokonaink? Milyen eredményekkel járul hozzá a természettudomány a Kárpát-medence történelmének és a magyar őstörténetnek a megismeréséhez?

Petőfi Sándor nem szavalta el a Nemzeti Dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Ennek ellenére az ilyen "tényeket" ugyanúgy a mai napig tanítják az iskolákban, mint azt a napokban megcáfolt ismeretet, hogy II. Lajos király a Csele patakba fulladt a mohácsi csata után. Lőrinc László történelemtanár beszélt ennek hátteréről az InfoRádióban.

Százhuszonöt éve, 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című hatalmas körképét.

Az ősmagyarok nyomait kutatta az elmúlt évek expedícióiban és az idén nyáron is az Urál környékén Türk Attila régész, aki az InfoRádió Szigma - A holnap világa című műsorában elmondta: nem ősmagyar, csak ősmagyar-gyanús sírok léteznek, ám ezek is alátámasztják a népvándorlás eddig ismert menetét.

A honfoglaló magyarokról a korábbi leírások alapján úgy tudtuk, hogy apró termetű, zömök, külsejüket tekintve ázsiai jellegzetességeket hordozó emberek lehettek. A legfrissebb vizsgálatok kiderítették, hogy nem sokban tértek el az itt lakó egyéb népcsoportoktól, amelyekkel ráadásul gyorsan keveredni kezdtek. A Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetében létrehozott genetikai kutatólaboratóriumban a kőkortól egészen a késő bronzkorig terjedően vizsgálják a Kárpát-medencében fellelt emberi maradványokat – mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa című tudományos magazinműsorában Mende Balázs, a kutatás vezetője.

A honfoglalók etnogenezisét kutatják a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. A 16 Kárpát-medencei lelőhelyről származó 144 csontvázat és fogleletet vizsgálták a kutatók. A jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a honfoglalók anyai ági genetikai vonala heterogén – közölte Mende Balázs archeogenetikus. A kutatóval készült beszélgetést ma este 19 órától meghallgathatja az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinjában.