Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Vérből diagnosztizál majd ez a vadonatúj magyar fejlesztés

Akár a páciens egészségi állapotára vagy a jövőben kialakuló betegségeire is következtetni lehet az anyagcsere-folyamatokból a jövőben egy új módszernek köszönhetően, amelyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói fejlesztettek ki.

A Papp Balázs és Liska Orsolya vezette kutatók közlemény szerint a korábban a humán genom vizsgálatakor sikeresen alkalmazott megközelítést ültetik át az emberre jellemző anyagcsere-folyamatok evolúciójának megértéséhez. Huszonhat emlősállat - köztük az elefánt, patásállatok, majmok, rágcsálók, ragadozók - anyagcsere-jellemzőit vetik össze az emberével.

A kutatás során megállapították, hogy nagy arányú az átfedés a kiválasztott emlősállatok és az emberre jellemző anyagcsere-folyamatok közt, ami lehetővé teszi azok relatív összehasonlítását.

Az elsődleges eredmények - amelyeket a rangos Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban publikáltak - azt mutatják, hogy

a ma élő emlősállatok anyagcsere-folyamatai csak kis változásokat mutatnak.

Ez annak az eredménye, hogy az evolúciós múltban fellépő nagyobb elváltozások megbetegedéssel jártak. Ilyenkor a természetes szelekció kérlelhetetlenül lecsapott, és az emlősállat nagy eséllyel elpusztult. Vagyis a ma élő emlősállatok összehasonlításával visszafejthető, mely anyagcseretermékek - metabolitok - jelzik hatékonyan az egészségi állapot megváltozását. Ezeket a metabolitokat azután érdemes lesz az emberi vérben is nyomon követni, hogy láthatóvá váljon kiben mutatnak nagy eltéréseket.

Papp Balázs, a HCEMM kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: "mivel a kiválasztott huszonhat emlősre jellemző anyagcseretermékek nagy átfedést mutatnak, így fölállítható egy olyan anyagcseretérkép, amely lehetővé teszi az emberi szervezetben termelődő metabolitokban bekövetkező változások kiértékelését".

Az új eljárás hozzájárulhat a jövőben egy megbízható és hatékony, vérből kimutatható jelzőrendszer felállításához, ami segít a betegségek korai felismerésében, a megfelelő terápia felállításában.

A Papp Balázs által vezetett tizennégy tagú tudóscsoportból öten kizárólag az anyagcsere-folyamatok evolúcióját vizsgálják, és jelenleg klinikai adatokat is elemeznek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×