Tudományosan is kimutatható, hogy a kutyák és macskák azon gesztusa, amikor a fejükkel bökdösik a gazdájukat, hogy simogassák őket (head bunting), csökkenti a stresszt és a szorongást, így e gyengéd érintés az állatasszisztált terápia kulcsfontosságú elemévé vált – írja a ZME Science cikke nyomán a hvg.hu.
Csakhogy az állatokkal nem mindig egyszerű, ugyanis egyrészt önálló akaratuk van, másrészt sokan allergiásak a szőrükre, illetve sokan az élősködők és betegségek lehetősége miatt is tartózkodnak a tartásuktól.
Ebből kiindulva a japán Tsukuba Egyetem kutatói egy olyan robotikus eszközt fejlesztését tűzték ki célul, amelyik képes lemásolni ezt a megnyugtató gesztust. A fejlesztők a valódi macskák nyakcsigolya-szerkezetéből merítették az ihletet, és így készítettek egy rugalmas nyakkal rendelkező robotot, ami képes utánozni a cicák dörgölőzését.
Az első prototípus egy egyszerű, szőrös fejű eszköz volt, amely megdöntve dörzsölni tudta az embert. Míg a megkérdezettek kedvelték a robot mozgását, néhányan megjegyezték, hogy a dörzsölés ereje gyengébbnek érződött, mint egy igazi macskáé. Erre a visszajelzésre építve a kutatók egy második, fejlettebb kialakítású prototípust készítettek. Ennek rugalmas nyaka lett, amely képes változtatni a merevségét, utánozva a valódi állatok mozgását a fizikai kontaktus során. Ettől kezdve a robot feje különböző erővel tudott nyomást kifejteni, élethűbbé téve az interakciót.
A fejlesztők 22 önkéntes segítségével tesztelték a robotot, akiket 3 csoportra osztottak. Minden csoport különböző merevségi körülmények között tapasztalta meg a robot mintegy 40 másodperces fejdörzsölő mozgását: alacsony, magas vagy változó. Az interakció előtt és után pszichológiai felméréssel értékelték a hangulatukat, különösen a feszültségszintjüket.
Mindhárom csoport tesztalanyai jelentős stresszcsökkenést tapasztaltak a kísérlet során. Bár a különböző „nyakmerevségek” között nem volt kimutatható különbség, bizonyos résztvevők megjegyezték, hogy a változó merevség természetesebbé és pihentetőbbé tette a robot mozgását. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a rugalmasság finom változásaival a robot állatszerűbbé válik, és így a „közeledése” is hitelesebbnek érződik.
A kutatók feltételezik, hogy a rugalmasabb anyagok használata vagy a robot mozgásának dinamikus vezérlése javíthatja a felhasználói élményt. És bár a kutatásnak voltak korlátjai, azt egyértelműen megmutatta, hogy a macskaszerű érintést utánzó robot képes csökkenteni az emberek stressz-szintjét, miután a testünk reagál az ilyen gyengéd fizikai kontaktusra. Így a robot egyszer terápiás eszközként lehet használható azok számára, akik nem tarthatnak háziállatot.





