Az országos jégkármérséklő rendszer a zivatarfelhők kialakulásának korai szakaszában ezüst-jodid hatóanyagot juttat a légkörbe, ezáltal kisebb méretű jégszemek képződnek, így csökken a nagy méretű jég által okozott károk kialakulásának esélye.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke az InfoRádióban azt mondta, ezzel az eljárással csaknem 44 százalékkal csökkent a jégkár. A kárenyhítési rendszer adatai alapján a jégkármérséklő rendszer működését megelőző három évben évente átlagosan több mint 57 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók.

2018 és 2025 között azonban az éves átlag 31 514 hektárra mérséklődött.

Süle Katalin kiemelte: az utóbbi években Magyarországon is gyakoribbá váltak a szupercellás zivatarok. Nagyon fontosnak tartja, hogy az európai összehasonlító adatokkal is tisztában legyünk. Tájékoztatása szerint 2018 és 2025 között Európában 170 százalékkal, a szomszédos országokban pedig 139 százalékkal emelkedett a 2 centiméternél nagyobb jégbejelentések száma, míg Magyarországon ez az adat csak 26 százalék volt.

Az országos jégkármérséklő rendszer társadalmi megítélése az ország különböző részein jelentősen eltérővé vált.

Míg Nyugat-Magyarországon alapvetően pozitívan tekintenek erre a technológiára, addig az ország keleti részén a tartós csapadékhiány és az ismétlődő aszályos időszakok miatt ezt a rendszert hibáztatják a kialakult helyzetért.

A NAK alelnöke hangsúlyozta: meteorológiai és klímakutatói vizsgálatok cáfolták azokat az állításokat, amelyek szerint a jégkármérséklő rendszernek bármilyen kapcsolata lenne a csapadékmennyiség csökkenésével. A szakmai álláspont szerint a talajgenerátoros technológia nem alkalmas sem az esőzés megszüntetésére, sem pedig annak mesterséges előidézésére.

„Az is tévhit, hogy ez a rendszer képes kiesőztetni a zivatarfelhőket. Ez nem igaz. A szakértők ezt is tudományos tényekkel igazolták. Kizárólag speciális, repülőgépes technológiával lehet mesterséges csapadékképzést generálni” – magyarázta Süle Katalin.

Az öt éve tartó aszályos, tartósan forró időjárás miatt jóval kevesebb jégveszélyes zivatarfelhő tud kialakulni, ezért egyre kevesebb ideig kell működtetni a jégkármérséklő rendszer generátorait.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.